OCR
Király Orsolya - Szabó Attila - Demetrovics Zsolt - Paksi Borbála MOBILTELEFON-HASZNÁLAT ÉS A TELEFONTÓL VALÓ FÜGGÉS 1. A MOBILTELEFON-HASZNÁLAT ÉS A TELEFONTÓL VALÓ FÜGGÉS ELTERJEDTSÉGE A telefontól való függés mértékét jelen kutatásban a Problematic Mobile Phone Use 2 Questionnaire (PMPUQ-SV; Lopez-Fernandez et al., 2018) Dependencia alskálájával mértük. A tételek arra vonatkoznak, hogy az egyén mennyire van ,Összenőve" a telefonjával, mennyire könnyen vagy nehezen tudja nélkülözni azt, vagyis a telefontól való — köznapi értelemben vett - függést méri, s nem klinikai értelemben vett függőséget. Utóbbi szükségszerűen problémás használatot feltételez, az általunk alkalmazott mérőeszköz azonban a használathoz kapcsolódó problémák mértékét nem mérte. A telefontól való függés előfordulását látens profilelemzéssel (latent profile analysis; LPA) számoltuk ki. Az LPA-eljárás indikátorváltozójaként az alskála összpontszámát használtuk. 1.1. A mobiltelefon-használat és a telefontól való függés elterjedtsége a felnőtt lakosság körében A magyarországi 18-64 éves népesség 2,690-a (0,8) nem használ mobiltelefont, 21,1%-a (+2,2) csak hagyomanyos mobiltelefont hasznal, 76,4%-a (+2,2) pedig okostelefont vagy azt is használ. A nemek között nem volt szignifikáns különbség ebben a tekintetben (I. táblázat). A problémás használat előfordulásának kiszámítására végzett LPA-elemzés során folyamatosan növeltük a vizsgált osztályok számát, és az illeszkedési mutatók, valamint a Lo-Mendell-Rubin-teszt alapján a négyosztályos megoldás mellett döntöttünk. A négy csoport a telefontól való függés átlagos pontszámában különbözött egymástól: 6,25 (N=288); 10,51 (N=367); 14,57 (N=356) és 18,55 (N=207). A legmagasabb pontszámmal rendelkező csoport esetén feltételezzük a telefontól való függés állapotát. A 18-64 éves lakosság körében a telefontól való függés előfordulása 16,5% (+2,1), a mobiltelefont használók