Oldal 20 [20]
OCR
Király Orsolya - Koronczai Beatrix - Demetrovics Zsolt - Paksi Borbála A KÖZÖSSÉGI OLDALAK PROBLÉMÁS HASZNÁLATA 1. A KÖZÖSSÉGI OLDALAK PROBLÉMÁS HASZNÁLATÁNAK ELTERJEDTSÉGE A problémás közösségioldal-használat mértékét az OLAAP 2019 és a BLS 2019 kutatásban is a Bergen Közösségi Média Függőség Skálával (Bergen Social Media Addiction Scale; BSMAS; Bányai et al., 2017; Andreassen et al., 2016) mértük. A skála a közösségioldal-használattal kapcsolatos esetleges függőségi tüneteket, problémákat (pl. kontrollvesztés, teljesítményromlás, megvonási tünetek) méri. A problémás használat előfordulását látens profilelemzéssel (latent profile analysis; LPA) számoltuk ki. Az LPA-eljárás indikátorváltozójaként a skála összpontszámát használtuk. A problémás közösségioldal-használattal kapcsolatos kérdéseket - szintén mindkét kutatásban - egy, a közösségioldalhasználat életprevalencia - és haviprevalencia-becslését lehetővé tevő szűrőkérdés előzte meg. A BSMAS-kérdőívet csak azoktól vettük fel, akik az elmúlt 30 napban használtak közösségi oldalakat. 1.1. A közösségi oldalak problémás használatának elterjedtsége a felnőtt lakosság körében A magyarországi 18-64 éves népesség 74,990-a (t2,3) használt már közösségi oldalakat valaha életében, és 71,0%-uk (+2,4) hasznalta őket a kérdezést megelőző 30 napban is. A nemek között nem volt szignifikáns különbség egyik esetben sem (I. táblázat). Azok, akik az elmúlt 30 napban használtak közösségi oldalakat, saját becslésük alapján hetente atlagosan 10,26 drat (SD=8,73) toltöttek ezzel a tevékenységgel. A nemi különbségek a heti közösségioldal-hasznälattal töltött idö eseten sem szignifikänsak (ferfiak = 10,66 öra (SD=9,49), nök = 9,92 öra (SD=8,03); t=1,29(943), p=0,197). A problémás használat előfordulásának kiszámítására végzett LPA-elemzés során folyamatosan növeltük a vizsgált osztályok számát, és az illeszkedési mutatók, valamint a L.o0-Mendell-Rubin-teszt alapján a kétosztályos megoldás
