Oldal 179 [179]
OCR
178 « A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal osztályszerkezetében bekövetkezett változások alapján megállapítható [...] a munkásosztályon belül jelentős a differenciálódás a növekedésből, a származás szerinti összetételből, a lakóterület szerinti elhelyezkedésből, a szakmai képzettségből, továbbá anyagi helyzetükből, politikai érettségükből, tudati színvonalukból adódóan." Ezt a következő adatokkal támasztották alá: , az új munkások az 1958-at követő években zömében a parasztságból, jelentős mértékben a munkások gyermekeiből és a háztartásban dolgozó nők közül, kisebb mértékben a városi kispolgárságból kerültek ki. [...] A munkások összetételére jellemző, hogy a szakmunkások többsége mintegy 6090-a - származását tekintve - munkásokból, míg a betanított és segédmunkások zöme (60-7090-a) paraszti foglalkozásúakból kerül ki. [...] A lakóhelyet tekintve az össz fizikai munkások 27,8%-a Budapesten, 25,3%-a vidéki varosokban, és 46,9%-a falun él. Az utóbbiak általában politikailag is képzetlenek."" A falun élőkkel kapcsolatban az is elhangzott, hogy náluk az osztálytudat kialakulása még csak kezdeti fokon áll. , A családon belül is erős kötelékek kapcsolják őket elsősorban a termelőszövetkezeti parasztsághoz és kisebb mertekben a kispolgarsag, értelmiség rétegeihez.””! Az egységes munkásosztály hiányával való szembesülés a vita során is kiemelt figyelmet kapott. Többen is megfogalmazták: szembe kell nézni azzal, hogy háromféle munkásosztály van Magyarországon: budapesti, vidéki és falusi munkásosztály. Kádár János felszólalásában magáévá téve és tovább gondolva ezt a megközelítést, azzal foglalkozott, hogy a párt miként is kezelje a munkásosztály e három kategóriáját: , A vitában elhangzottakkal kapcsolatban egy kérdést szeretnék megemlíteni: a munkásosztály anyagi helyzetét. [...] Figyelembe kell venni, hogy kategóriák vannak, s őszintén szólva az elhatározásoknál még inkább figyelembe kell venni, akár keresetről, akár lakásról beszélünk, hiszen tulajdonképpen ez a három kategóriája a munkásosztálynak másképpen van érintve, ezért nem egyforma a hangulata sem. A munkásság 2590-a Budapesten van. Politikailag ennek van döntő szerepe. A vidéki városokban van a munkásság másik 2596-a, s ez a kategória még a kereset kérdésében is másképp van érintve. A falusi megint másképp van érintve. Fogunk még sok ilyen kérdést tárgyalni, érdemes ezt megnézni. S azt is, hogy itt volna érdemes differenciálni az intézkedésekben. A fővárosi mun7° MNL OL M-KS-288. f. 5. cs. 509. 6. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1970. január 13-án tartott üléséről 1. napirend: Jelentés a munkásosztály helyzetéről szóló 1958-as KB-határozat végrehajtásáról, a munkásosztály jelenlegi helyzetéről. 7 MNL OL M-KS-288. f. 5. cs. 509. ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1970. január 13-án tartott üléséről 1. napirend: Jelentés a munkásosztály helyzetéről szóló 1958-as KB-határozat végrehajtásáról, a munkásosztály jelenlegi helyzetéről.
