Oldal 177 [177]
OCR
176 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal mát, amely igencsak távol állt attól, amelyet a hatalom a szocialista munkásosztállyal kapcsolatban vallott." A falusi munkásság sajátos életformája azonban nemcsak ideológiai téren okozott feszültséget. Közismert, hogy az 1960-as évek utolsó harmadában az új gazdasági mechanizmus hatására érzékelhetőbbé és erőteljesebbé váltak a jövedelemkülönbségek." A korabeli médiában elsősorban azt hangsúlyozták, hogy a szövetkezeti parasztság jövedelmei gyorsabban növekedtek, mint a munkásságé. A valós helyzet ennél jóval differenciáltabb volt, hiszen mindkét nagy társadalmi tömb maga is erőteljes belső tagoltságot mutatott. Az viszont igaz, hogy az általunk vizsgált csoport átlagos jövedelme meghaladta mind a téeszparasztság, mind az ipari munkásság átlagát. Ebben nagy szerepet játszott, hogy a mezőgazdasági reformintézkedések következtében a téeszben dolgozó családtagjuk mind a közös, mind a háztáji gazdaságból növekvő jövedelemre tett szert. Tehát ezek a családok - miközben az önellátásuk biztosított volt - növekvő mezőgazdasági jövedelemre tettek szert. Ebből a gazdaságba alig forgattak valamit vissza, tehát a jövedelmük nagyobb részét fogyasztási célú beruházásokra tudták fordítani. Tartós fogyasztási cikkeket kezdtek vásárolni, s emellett sokan házépítésbe, felújításba kezdtek." Ezzel párhuzamosan a városi ipari munkásság többsége csak túlórázással tudta megvásárolni a vágyott fogyasztási javakat, s bár nagy erőkkel folyt a tizenöt éves lakásépítési program, a lakáshoz jutás még mindig nagy problémát jelentett." E csoport frusztrációja 1968 után erősödött fel igazán, amikor is szembesült az új gazdasági mechanizmussal bevezetett nyereségrészesedési rendszerrel. Míg a vezetők év végi részesedésként igen jelentős összeget, akár éves bérük 8090-át megkaphatták, addig az egyszerű dolgozók éves bérük mindössze 1590-ára számíthattak nyereségként.? Az új nyereségrészesedési rendszer rendkívül megnövelte a gazdasági vezetők és a munkások közötti anyagi egyenlőtlenséget, nem csoda tehát, ha a korabeli hangulatjelentések szerint , az üzemekben vezetőellenes hangulat alakult ki"."" Egy ilyen feszült5 Az ingázók eletformäjät bíráló propaganda-kampány felhasználta a Ludas Matyi c. vicclapot is. Lásd: Kisőrsi Zsófia: Érzelmek, ingázók, karikatúrák, Ludas Matyi. In: Valuch Tibor-Lukács Anikó-Tóth Árpád (Szerk.): Az érzelmek története. Bp. 2019. 437-461. © MNL OL M-KS-288. f. 15. cs. 188. ő. e. A KSH jelentése a jövedelmi színvonal és jövedelemszóródás alakulásáról az 1967-1969 években. a Ispdn A.: A varos vidéke i. m. 148-165. 8 Valuch T.: Magyar hétkéznapok i. m. 167-180. Berend T. Ivan: A magyar gazdasägi reform ütja. Bp. 1988. 280-282. 6+ Bartha Eszter: A munkások útja a szocializmusból a kapitalizmusba Kelet-Európában, 1968-1989. Bp. 2009. 78-100; Mark Pittaway: Accommodation and the Limits of Economic Reform: Industrial Workers during the Making and Unmaking of Kádárs Hungary. In: Peter Hübner-Christoph Kleßmann-Klaus Tenfelde (Eds.): Arbeiter im Staatssozialismus. Ideologischer Anspruch und Soziale Wirklichkeit. (Zeithistorische studien 31.) Köln 2005.
