OCR
A hatalom és a falusi munkásság a Kádár-korszakban e 175 munkában, amiben a zöldség meg a burgonya a domináns piaci ágazat. [...)] A termelőszövetkezet tagságának a zöme ugyancsak nő, ugyanezek az aszszonyok, akik a háztáji zöldségföldön is zöldségkultúrával foglalkoznak. A téeszben is elvállalnak családi művelésre pár hold földet, és ott százalékos részesedéssel ugyancsak krumplit, borsót, uborkát termelnek. A terményben megkapott részt egybecsapják a maszek módon előállított saját termékkel, és ezt is, azt is Budapesten értékesítik." A fenti példa csak a jó piachelyek környékére volt jellemző, az azonban általánosságban is megállapítható, hogy a kettős foglalkozású családok anyagi helyzetének javulása rengeteg plusz munka vállalásával járt." Ez azonban egyáltalán nem volt idegen számukra, ezek a több lábra álló családok tovább vitték a paraszti életforma munkacentrikusságát. A ház körüli kert és a háztáji révén megvalósított önellátás is a tradicionális paraszti értékrendből következett, hiszen faluhelyen szégyennek számított olyasmit venni a boltban, amit a családi gazdaság odahaza is elő tudott állítani. A falusi lakhely azt is jelentette, hogy továbbra is a helyi közösség értékrendje volt a meghatározó. Habár a föld mint elsődleges értékmérő kiesett, a felhalmozás-centrikusság továbbra is fennmaradt, és most már elsősorban a lakóházépítés formájában öltött testet. Azok a rétegek, amelyek a kollektivizálással vesztettek korábbi pozíciójukból, úgy érezték, hogy egy tekintélyes családi ház építésével visszaállíthatják korábbi státusukat a helyi társadalomban. A családi összefogás, a kaláka révén ezt meg is tudták valósítani. »A munkásoké a hatalom, a parasztoké a jövedelem" Az 1960-as évek végére úgy tűnt tehát, hogy azok a falusi munkások, akiknek családjában volt egy mezőgazdasági kereső is, a kezdeti hátrányos helyzetükből (hosszú utazási idő, a korábbi családi munkamegosztás felborulása stb.) egyre inkább előnyt tudtak kovácsolni. Tudomásul vették, hogy az üzemekben nem tudtak olyan jó érdekérvényesítési helyzetbe jutni, ami kihatott volnaa keresetiikre.** A második gazdaságba való bekapcsolódás révén viszont ellensúlyozni tudták a hivatalos munkahelyről, az első gazdaságból származó szerényebb jövedelmet. Ilyen módon tartóssá tettek egy olyan életfor56 Márkus István: Gernelyapáti magnószalagok. Az utóparasztság arcképéhez. In: Uő: Az ismeretlen főszereplő. Tanulmányok. Bp. 1991. 223—224. 5 Szuhay Péter: Az életmód változása a magyarországi falvakban. In: Orosz István-Für Lajos-Romány Pál (Szerk.): Magyarország agrártörténete. Bp. 1996.; Valuch T.: Magyar hétköznapok i. m. 181-192. 5 Alaban Peter: Emlekezö mozaikok. A munka viläga a Kädär-korszak videki Magyarorszagan. In: Rainer M. Janos-Valuch Tibor (Szerk.): Munkäsok 56. Bp. 2017. 180-209.; Ladányi Janos: Közsegekben élő munkások. Szociológia (1977) 1. sz. 28-41.