Oldal 167 [167]
OCR
166 s A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal osztálytradícióval, munkatapasztalatokkal nem rendelkező munkásosztály alakult ki. Becslések szerint a mostani munkásoknak mintegy 4096-a származik munkáscsaládból, de ennél kisebb része dolgozott a felszabadulás előtt is munkásként. Kb. egyharmada csak néhány éve dolgozik az iparban. Mindez kihatott a munkásosztály öntudatára, szakmai képzettségére, a munkához és a szocialista tulajdonhoz való viszonyára. Megnőtt soraiban az átmeneti elemek száma, a segédmunkások, nők, átképzősök aránya. A legtöbb újmunkás a nehézipar különböző ágazataiba került." Az üzemek legelmaradottabb rétegének - politikai és kulturális téren egyaránt - a kétlakiakat tartották: , sajátos helyzetüknél fogva a kistulajdonosi mentalitást képviselik az üzemben, gondolkodásuk, életmódjuk sokban elüt a városi és a telepeken élő munkásokétól. Többségük sem az üzem, sem a falu politikai és társadalmi életében nem vesz részt, részben mert sokat utazik, és mert földje is leköti. Politikai kérdésekben tájékozatlanok, az ellenséges propaganda könnyen hat rájuk."" Az utóbbi mondatok egyértelműen jelezték, mi is volt a baj velük: földtulajdonnal rendelkeztek, ebből adódóan kistulajdonos mentalitásuk volt, s emiatt a hivatalos ideológia szerint politikailag megbízhatatlannak számítottak. Ha felidézzük, hogy az összes egyéni gazdaság akkori területének egytized része, körülbelül 1 millió kh tartozott hozzájuk, akkor egyértelműen kiderül, hogy nem annyira a birtokolt földterület nagysága jelentette a gondot, hanem e réteg létszáma. A kollektivizálás előestéjén a jelentés így összegezte a kétlakiakkal kapcsolatos probléma lényegét: , azok a munkások és törpeparasztok, akik egyébként osztályhelyzetüknél fogva, a népi demokráciának, a szocialista építésnek a legszilárdabb bázisát kellene, hogy képezzék, a valóságban sok esetben nem támogatói, hanem ellenzői a falu szocialista építésének". Az 1958-1959 telén indított kampány megerősítette az előzetes tapasztalatokat, azaz újra kiderült, hogy a válaszút elé állított kétlaki csak ritkán vált meg a földjétől, tehát sem ingyen, sem térítés ellenében nem adta át az államnak a földjét." A pártvezetés interpretációja szerint a kétlakiak hiába töltöttek el éveket a munkásosztály körében, ez a közeg nem sokat hatott rá®» _MNL OL M-KS-288. f. 5. cs. 95-96. ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1958. szeptember 23-án tartott üléséről. 1. napirend: Jelentés a munkásosztály politikai, gazdasági, kulturális helyzetéről és vezető szerepének érvényesüléséről. 5 MNL OL M-KS-2838. f. 5. cs. 95-96. 6. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1958. szeptember 23-án tartott üléséről. 1. napirend: Jelentés a munkásosztály politikai, gazdasági, kulturális helyzetéről és vezető szerepének érvényesüléséről. 7. MNL OL M-KS-288. f. 5. cs. 95-96. ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1958. szeptember 23-án tartott üléséről. 1. napirend: Jelentés a munkásosztály politikai, gazdasági, kulturális helyzetéről és vezető szerepének érvényesüléséről. » MNLOLM-KS-288. f. 28. cs. /1959/ 3. ő. e. A Központi Bizottság 1958. decemberi határozatának végrehajtása a megyékben.
