Oldal 163 [163]
OCR
A HATALOM ÉS A FALUSI MUNKÁSSÁG A KÁDÁR-KORSZAKBAN Amikor az 1990-es évek második felében Nógrád és Pest megyében interjúzva arról kérdeztem az egykori egyéni gazdálkodókat, hogyan alakult az életük a kollektivizálás után, sokszor hallottam az alábbi mondatot: ,, Parasztok voltunk, de gyárba jártunk." E tömör mondat mögött tömeges paraszti alkalmazkodási stratégia húzódott meg, ami jelentős mértékben átalakította a magyarországi munkásság összetételét." A kollektivizálás ismétlődő hullámaival összefüggésben, 1949 és 1961 között megközelítőleg 600 ezer fő hagyta el a mezőgazdaságot, s helyezkedett el az ipar, építőipar, a közlekedés és a szolgáltató szektor területén.? Ez a váltás az esetek többségében nem járt együtt az addigi, falusi lakóhely végleges elhagyásával, tehát a mezögazdasägon kívüli munkavállalás az ingázó életformával kapcsolódott össze. Ahogy a korábbi fejezetkben már volt róla szó, e jelenséget kezdetben kétlakiságnak nevezték, ami a lakóhely és a munkahely kettősségét, egymástól való elkülönülését jelentette. A Rákosi-korszakban ez a kifejezés erős negatív jelentéstartalmat kapott. A hivatalos ideológia szerint ugyanis a kétlaki munkások nem számítottak a szocialista munkásosztály teljes értékű tagjainak, hiszen ragaszkodtak a földmagántulajdonhoz és családjuk révén egyéni gazdálkodást folytattak. Rákosi Mátyás szerint velük az volt a legfőbb probléma: , [Hogy] az ilyen munkás elmarad a proletariátus általános fejlődésétől. Nem jár iskolába, nem hallgatja meg a gyűléseket, nem megy a szemináriumra. Csak arra gondol, hogy minél hamarabb hazamenjen és túrhassa a földjét. Természetesen így maga sem fejlődik és visszahúzza az egész munkásosztály fejlődését." A kétlakiság a későbbiekben is folyamatos problémák forrása maradt a hatalmat gyakorló állampárt számára. Itt most nem elsősorban azokra a devianciákra gondolok, amelyeket szokás volt az ingázó munkásokkal összekapcsolni (alkoholizmus, családi problémák, prostitúció stb.), hanem arra, hogy a falusi munkásoknak lakóhelyükön - családtagjaikat megillető háztáji vagy Az ipari munkásság történetére az utóbbi években fokozott kutatói figyelem irányult. A Valuch Tibor vezetésével, 2016 és 2019 között működött kutatócsoport célja a magyar nagyüzemi munkásság társadalomtörténetének a vizsgálata volt a dualizmus időszakától a rendszerváltásig. Több tematikus folyóiratszám és tanulmánykötet tartalmazza munkájuk eredményeit. A faluról ingázó, kétlaki munkásokkal kapcsolatos eredményeik a kötet több pontján megjelennek. Oros I. (Szerk.): A falu és a mezőgazdaság i. m. 244.; Valuch T.: Magyarország társadalomtörténete i. M. 194 -201. 3 Räkosi Matyas: A békéért és a szocializmus építéséért. Bp. 1951. 169.
