Oldal 157 [157]
OCR
156 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal a nyári növényápolási és betakarítási munkák közeledtével egyre erőteljesebben jelentkezett a tagság törekvése a részes művelés bevezetésére," úgy módosult kénytelen-kelletlen a megyei vezetés álláspontja is: , A részes műveléssel kapcsolatban [...] mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy ez kapitalista csökevény, de jó néhány helyen az emberek szocialista öntudata elmaradt az általuk megtett lépéstől, vagyis beléptek a tsz-be, de ezzel még nem lettek szocialista típusú parasztemberek. Ezért ebben a kérdésben, most az átmeneti időszakban elvi engedményeket kell tenni. Most az a fontos, hogy a novényapolast elvégezzék. [...] A jövő évben harcot indítunk a részes művelés ellen. [...] Az idén tehát mint szükséges rosszat megengedjük, de kifejezésre juttatjuk, hogy nem vagyunk hívei."? A megyei vezetés dogmatikus hozzállása sok nehézséget okozott a Nádudvari Vörös Csillag Tsz-nek, amely már 1953 óta alkalmazta a részes művelést. Szabó István elnök így emlékezett vissza: , 1953 elején, tehát még Nagy Imre kormányalakítása előtt bevezettük a részesművelést. Az ötlet Kacsó Sándoré" volt, de a járási és megyei pártszerveknél nekem kellett tartani a hátam érte. Mit jelentett ez? Tulajdonképpen semmi igazán újat, inkább a régi részesművelés felelevenítését az új körülmények között. Vegyük például a kukorica művelését. Az új rendszerben a téesz gondoskodott a szántásról és a vetésről, majd a kapálást és a behordást az egyes családok vagy rokonsági csoportok végezték az általuk igényelt és kapott területen. Akkor és annyiszor kapáltak, amikor és ahányszor akartak. Viszont bármilyen volt a termés, annak 20 százaléka illette őket a munkaegységen felül. Addig csak akkor fogtak a kapáláshoz, ha az utolsó, a leglustább brigádtag is feltűnt a láthatáron. Mostantól napfelkeltétől a mezőn voltak, és senkire sem vártak." A megyei vezetés a téeszt egy időre , blokád? alá vette, azaz megtiltotta, hogy más téeszek meglátogathassák és átvegyék az ún. nádudvari módszert. Hasonló konfliktusok országszerte jellemzőek voltak." Győr-Sopron megye Csornai járásában történt, hogy a helyi pártvezetés bizonyos premizálási s MNL HBML 1. f. 2. fcs. 1960. 52. ő. e. 8. d. Havi jelentések az MSZMP KB Mezőgazdasági Osztályának a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről. (MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottság Mezőgazdasági Osztálya) 1960. június 8., július 7. 9 MNL HBML XXIII. 2. 14. k. Jegyzőkönyv a HBMT VB 1960. június 14-i üléséről. 7. Ő azta szakember típust testesíti meg, amely pályafutását még a két világháború között kezdte, mezőgazdasági akadémiát végzett és nagybirtokon dolgozott. Kacsó például a Telekiek erdélyi birtokain volt jószágkormányzó. 1945 után hozzá hasonlóan sokan megkapták a , reakciós? szakember belyeget, s „parkolöpälyära” kerültek. Szakertelmüket az , új szakasz" idején aktivizálta Nagy Imre. Többségük állami gazdaságokba került, Kacsó viszont a nádudvari téesznek lett agronómusa. Az ő nagyüzemi szakértelme fontos tényezője lett a téesz sikerének. 7" Romsics I. (Szerk.): Szabé Istvan életutja i. m. 59-60 7 Azutdbbi években több kutato is vizsgälta ezeket mezo- illetve mikroszinten. Czetz Balazs: „A gyenge gazdálkodási eredményt éveken keresztül a rossz vezetés eredményezte." A termelőszövetkezetek megerősítésére tett intézkedések és hatásuk Fejér megyében (1960-1967). In: Horváth Gergely Krisz
