Oldal 153 [153]
OCR
152 « A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal ca után újabb kudarchoz vezet. Ezt elkerülendő, a magyar realitások alapján keresni kell azokat a termelési megoldásokat, amelyek még belül vannak a szovjet vezetés tűréshatárán. A kollektivizálás végül a Dögei-féle koncepciót követve indult, hamarosan azonban olyan súlyos gazdasági, társadalmi problémák jelentkeztek az agrárszektorban, hogy a legfelső vezetés korrekcióra kényszerült. Ezt jelezte egyrészt, hogy leváltották a dogmatikus földművelésügyi minisztert, Dögei Imrét, másrészt pedig a Politikai Bizottság 1960. február 16-ai ülésén legfelső szintű döntés született arról, hogy a téeszek gyakorlatában engedélyezni kell olyan helyi megoldásokat, amelyek eltérnek ugyan a szovjet kolhozformától, de képesek megteremteni a téesztagság érdekeltségét." Ugyanez a határozat engedélyezte a téeszek számára a munkaegységrendszertől való eltérést is: »A Politikai Bizottság szükségesnek tartja a helyi viszonyoknak leginkább megfelelő, a munkaegységrendszert továbbfejlesztő, bevált munkadíjazási és jövedelemelosztási módszerek szélesebb körű elterjesztését. [...] A helyi viszonyoknak leginkább megfelelő formák bevezetéséről minden esetben a szövetkezetek közgyűlésének kell döntenie." A vonatkozó PB-határozatot óriási vita előzte meg, ami jelezte, hogy maga az országos vezetés sem volt egy nézeten ebben a kérdésben. Ezzel magyarázható, hogy az említett érdekeltségi megoldásokat hangsúlyozottan csak átmeneti időre szánták. Változó hatalmi reakciók Mire befejeződött a kollektivizálás utolsó hulláma 1961 tavaszán, közeledett a hároméves kilépési tilalom lejárta azok számára, akik az első hullámban, 1959 elején léptek be. Nem meglepő, hogy 1961 nyár végén újabb és újabb kilépési kérelmek érkeztek a Dunántúlról." A kilépési törekvések felerősödése jelezte, hogy a paraszti ellenállás egy újabb tömeges formájával kell számolni. A kérdés az volt, hogyan értelmezi ezt a politikai vezetés. Betudja a falun megbújó ,osztälyellenség” aknamunkäjänak, s adminisztrativ rendszabälyokkal próbálja rendezni a kérdést, vagy folytatja azt a problémakezelést, amit a kollektivizálás alatt átmeneti jelleggel fogadott el. A döntésben nagy szerepet játszott a KB mellett működő szakapparátus, a Fehér Lajos vezette 54 MNLOLM-KS-288. f. 5/170. ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1960. február 16-ai üléséről. * Uo. > MNL OL M-KS-2838. f. 28/1961/11. 6. e. Havi jelentések: a tsz-fejlesztéssel és megszilarditassal kapcsolatos anyagok, 1961. junius—1962. januar.
