OCR
144 s A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal A 8. és 9. táblázat összevetése rámutat arra, hogy a mezőgazdaságból kilépők az esetek többségében , csak" munkahelyet váltottak, amiben legfőképp az játszott szerepet, hogy stabilizálják a család helyzetét a rendszeres havi jövedelem, továbbá az ipari nyugdíj és társadalombiztosítás megszerzése révén. A rendelkezésre álló esettanulmányok azt mutatják, hogy a kisebb földterülettel rendelkezők nagyobb valószínűséggel hagyták ott a mezőgazdaságot, amiben szerepet játszottak a korábbi bérmunkavállalási tapasztalataik is." Az új munkahely lehetett állami gazdaság, erdőgazdaság, hiszen ez a fajta munka nem állt túlságosan távol az addigi életformajuktol.** De lehetett ipari üzem vagy építkezés is, amely egyúttal a napi vagy heti ingázás terheinek felvállalását is maga után vonta. A több lábon állás stratégiájának a másik lehetőségét az jelentette, hogy a családból csak egy fő - a feleség vagy egy idősebb családtag - lépett be a téeszbe. Ez is a passzív ellenállás egyik formájának tekinthető, hiszen az eredeti termelőszövetkezeti koncepció szerint úgy képzelték, hogy ha valaki aláírta a belépési nyilatkozatot, a családtagjait is bevonja a közös munkába. A gyakorlat azonban alaposan rácáfolt ezekre az elképzelésekre." Híven tükrözi ezt a termelőszövetkezeti tagság kor és nem szerinti összetételének markáns változása. (3. ábra) 3. ábra MEZŐGAZDASÁGITSZ-TAGOK KOR SZERINTI MEGOSZLÁSA 1961-BEN 30 25 20 24,7 17,4 1657 15 11,2 11,6 10,9 4,9 2,6 E 20évesnél 21-26éves 27-39éves 40-49 éves 50-54éves 55-59 éves 60-64éves 65éves és fiatalabb idősebb r o u Forräs: Oros I. (Szerk.): A falu és a mezögazdasäg i. m. Bp. 1994. 276. 7 Pinter J.-Takäcs 1. (Szerk.): Termelöszövetkezettörteneti tanulmänyok i. m. * Mind a ket emlitett gazdasägi terület dolgozöi munkäsnak szämitottak, ezert megillette öket a mezőgazdaságinál jóval kedvezőbb nyugdíj- és tärsadalombiztositäsi ellätäs. "9 Egy téeszcsaládra 1,2 téesztag jutott országos átlagban, holott korábban ez az arány jóval nagyobb volt. Mezőgazdasági Statisztikai Zsebkönyv. Bp. 1964. 270.