Oldal 137 [137]
OCR
136 s A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal vedelem tehát elszakadt a korábban birtokolt földtől, s döntően a közösben végzett munkához kötődött. A tapasztalat azt mutatta, hogy a szövetkezeti részesedés mértéke alacsony volt, s igen rendszertelenül alakult a kifizetése. A közösből származó készpénz- és terményrészesedés mellett a háztáji gazdaság jelentette a téeszjövedelem másik pillérét. Habár limitálták mind a területét, mind a háztájiban tartható állatállomány nagyságát, a jelentősége mégis abban volt, hogy a téesztag maga dönthette el, hogy az adott évben mit termeszt, hány állatot nevel, s azt is, hogy a háztáji terményeivel mihez kezd: önellátásra fordítja, netán eladja az állami felvásárlónak, vagy a piacon értékesíti. (6. táblázat) 6. táblázat A termelőszövetkezeti családok átlagos évi jövedelme 1958-1966 Év Közös Háztáji Összes gazdaságból származó jövedelem szövetkezeti jövedelem 1958 11 870 9200 20 870 1959 11 400 9200 20 600 1960 8400 8600 17 000 1961 7800 9300 17 100 1962 9000 9600 18 600 1963 10 000 10 100 20 100 1964 10 400 11 430 21 830 1965 10 600 10 300 20 900 1966 12 300 12 600 24 900 Forrás: Oros Iván (Szerk.): A falu és a mezőgazdaság i. m. 273. A táblázatból kiderül, hogy a téeszjövedelmek 1960-1961-ben jelentős mértékben visszaestek 1959-hez képest, ráadásul a csökkenés nagyrészt a közös gazdaságból származó jövedelmekben mutatkozott meg." A háztáji gazdaság stabilizáló, jövedelem-kiegyenlítő szerepet játszott, amit bizonyít, hogy 1960 és 1964 között a szövetkezeti jövedelem több mint fele innen került ki. Ezek a statisztikai adatok számos problémára rávilágítanak, de ahhoz, hogy érzékeljük, milyen mindennapi anyagi gondjai voltak a falusi családoknak, más források bevonására is szükség van. Nagy segítséget jelentenek a téesztagok § — A tsz-tagság és a bérből élők jövedelmi viszonyainak összevetésére lásd: Horváth Gergely Krisztián: A vidékellenes politika elemei Magyarországon az 1960-as években. Kortárs szempontok egy évtized értékeléséhez. In: Horváth Gergely Krisztián-Csikós Gábor (Szerk.): Az árnyékos oldalon. Vidéki Magyarország a rövid hatvanas években. Bp. 2020. 13-53.
