OCR
Ellenállás és alkalmazkodás a kollektivizálás befejező szakaszában... s 131 nagy volt az országos átlag mögötti szóródás, ami egyrészt jelentkezett egyegy téeszen belül a különböző munkahelyek szerint, másrészt regionálisan is jelentős különbségek mutatkoztak."§ Különböző jövedelemszinten, de megélhetésük, egzisztenciájuk elbizonytalanodásával kellett szembesülnie az 1959-61 között téeszbe kényszerült falusi családok legtöbbjének. Azok, akik nem voltak megelégedve a közösből származó jövedelemmel, a kilépésüket kérték arra hivatkozva, hogy a szövetkezet nem tudja biztosítani a megélhetésüket. Ilyen jelenségekről számoltak be a megyei szervek Borsod, Fejér, Győr, Heves, Somogy, Szolnok, Vas és Veszprém megyékben." Miközben tehát 1961. február 17-én a KB kinyilatkoztatta, hogy , mérföldkőhöz érkeztünk a magyar mezőgazdaság átalakításában: az ipar után a mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialista viszonyok", 9 addig a valóságban a vidék helyzete továbbra is egy felbolydult méhkashoz hasonlított. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy mire a hatalom abszolválta a kollektivizálás feladatát, tulajdonképpen fel se lélegezhetett, hiszen elkezdtek tömegével befutni a kilépési kérelmek. S itt nem azokra gondolok, amelyek a zárszámadások hatására születtek, mert azok könnyen elintézhetők voltak azzal, hogy még nem telt le a hároméves kilépési tilalom. 1961 nyarától kezdve már jogszerű benyújtott kilépési kérelmekről volt szó, hiszen azok számára, akik 1959 elején kényszerültek a téeszbe, közeledett a harmadik év vége." Az 1959. évi 7. sz. tvr. a kilépésről így rendelkezett: , A kilépési szándékot legalább hat hónappal a gazdasági év vége előtt a vezetőségnél be kell jelenteni; a bejelentés elfogadása felől a közgyűlés határoz. A kilépő a gazdasági év végéig köteles aközös munkában részt venni, ez alól azonban őt a közgyűlés felmentheti." Az 1961 nyarától tömegessé váló kilépési törekvések eleinte elsősorban a Dunántúlon jelentkeztek, de 1962 elejétől kezdve az ország más területeire is kiterjedtek. A zárszámadó közgyűlésekről szóló jelentések tanúsága szerint a jövedelmi problémák változatlanul fennálltak, ami maga után vonta a kilépési kérelmek újabb hullámát.? Ez már olyan méreteket öltött, hogy a szövetkezeti jövedelem több mint fele innen került ki. Oros I. (Szerk.): A falu és a mezőgazdaság i. m. 273. Mezőgazdasági Statisztikai Zsebkönyv. Bp. 1967. 247. » MNL OL M-KS-288. f. 28/1961/6. ő. e. A Mezőgazdasági Osztály jelentése a PB számára a tsz-ek zárszámadásáról. 1961. április 15. A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai, 1956-1962. Bp. 1973. 497. a ÁBTL 1.6. 67-1721/1961. A mezőgazdaság területén 1961 első félévében tapasztalt ellenséges elemek tevékenysége, a tsz-ek fertőzöttsége, a kilépési szándékok tapasztalatai. 1961. augusztus 2. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekre vonatkozó jogszabályok. Bp. 1959. 8-9. ® MNL OL M-KS-288. f. 28/1962/9. ő. e. Feljegyzés az egyes megyék szövetkezeteiben jelentkező kilépési hangulatról és az ezzel kapcsolatban tett intézkedésekről. 1962. április 9.