Oldal 127 [127]
OCR
126 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal Míg az 1959 eleji átszervezés mondhatni rajtaütésszerűen érte a falusi társadalmat, addig a következő kampány előtt több idő volt felkészülni. Az egyéni gazdák az őszi hónapokban egyrészt igyekeztek eladni értékesebb állataikat, sőt gazdasági felszereléseik egy részét is, másrészt pedig tartalékokat képeztek a betakarított terményeikből." Ezzel kapcsolatban egy 1959. novemberi jelentésben azt olvashatjuk: , A rémhírek következtében Csongrád megyében pl. 829 vagon kukorica felvásárlási tervből november 1-ig mindössze 30 vagont tudtak felvásárolni." Más módon is készültek az egyéni gazdák az újabb kampányra. Összejárogattak, s egyes helyeken megegyeztek abban, hogy senki sem lép be, mert így nem tud mit kezdeni velük a hatalom. Másutt, épp ellenkezőleg, azt fontolgatták, milyen feltételek mellett lépjenek be. Kit válasszanak maguk közül vezetőnek, mennyi legyen a háztáji stb. Az összetartás, az együttes kitartás érzésének erősítését szolgálta a szomszédos falvakban lakó rokonokkal való fokozott kapcsolattartás." Ez az információáramlás azt is elősegítette, hogy a családok tájékozódjanak a környékbeli vagy épp távolabbi munkahelyekről. A téeszekből származó alacsony jövedelem miatt nem volt érdemes az egész családnak belépni. Bármilyen körültekintéssel igyekeztek a falusi családok kialakítani önvédelmi, túlélési stratégiáikat, a tényleges átszervezés megindulása mégis hozott egy nem várt fordulatot. A pártvezetés — tanulva az 1959 tavaszi kampányból - azt az utasítást adta ki: nem szabad engedni, hogy az új belépők a közös gazdaság megszervezését, illetve a közös munka megkezdését későbbi időpontra vállalják. , A tapasztalatok azt igazolják, hogy nem célszerű és nem is helyes a szervezésnek olyan formája, amely szerint a szövetkezet alakulása és a közös tevékenység beindulása között hosszú hónapok telnek el úgy, hogy ezalatt a szövetkezet tagjai alapvetően továbbra is egyénileg gazdálkodnak. Az ilyen szövetkezetet ugyanis a valóságban kétszer kell megszervezni." A hatalom módosuló kollektivizálási taktikája változást idézett elő a paraszti ellenállás és alkalmazkodás terén is. Először is az tűnik szembe, hogy mivel nagyobb tétje lett a belépési nyilatkozat aláírásának, ebből fakadóan erősebb lett az ellenállás is a téeszszervezők agitációjával szemben. Ez a jelenség fokozott figyelmet kapott a megyei VII-es alosztályok jelentéseiben: s általában tapasztalható volt, hogy az őszi és téli tsz. fejlesztés ideje alatt az ellenséges elemek felkészültebben léptek fel, mint az 1959-es tavaszi fejlesztés "7. MNL OL M-KS-288. f. 5/149. ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1959. szeptember 15-i üléséről. 2. Jelentés a tsz-ek ellen irányuló ellenséges tevékenység alakulásáról. 38 ABTL 1.6. 67-2782/1959. Jelentés a tsz-ek ellen irányuló ellenséges tevékenységről. 1959. november 19. # A szerz6 interjuja F. L-nével, 2002. január 23. (A szerző tulajdonában) 10 MNL OL M-KS-288. f. 5/151. ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1959. október 6-i üléséről. 1. Határozati javaslat a tsz-mozgalom továbbfejlesztésére.
