Oldal 123 [123]
OCR
122 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal mert a tagokat az alakuló közgyűlés megtartására többszöri szervező munkával sem tudták összehívni." Nagyon jól tudták a gazdák, hogy ha késleltetik a formai megalakulást, akkor késve fog megindulni a gazdaság- és munkaszervezet kialakítása is. Az ellenállás aktív formáját jelentette, hogy az új téesztagok felszólalásaikkal, követeléseikkel megzavarták a közgyűlés menetét, s esetleg ezt követően távoztak onnan. A kialakuló parázs viták s az így elszabaduló indulatok érthetővé válnak, ha tudjuk, hogy olyan nagy horderejű kérdésekről kellett dönteni a megalakulás után, mint például hogyan történjék a földek összevonása, az állatok elhelyezése, hogyan, kik által történjen a téeszbe vitt javak leltározása, felbecsülése, hogyan zajlik a megváltásuk, milyen legyen a vetési terv, mennyi legyen a háztáji, milyen munkadíjazást alkalmazzanak stb. Nem meglepő tehát, hogy a magántulajdonához végsőkig ragaszkodó parasztság nem könnyen adta be a derekát. Erre sokféle utalás található a megyei VII-es alosztályok jelentéseiben. Somogy megyében történt olyan eset is, hogy amikor a téeszközgyűlésen a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője szólásra emelkedett, a tagság, mintegy kétszázötven fő felállt és testületileg kivonult." , Baranya megyében több esetben előfordult, hogy ellenséges elemek megzavarták a termelőszövetkezeti közgyűléseket. Cs. I. kulák és két társa szávai lakosok a tsz-i közgyűlésen rosszindulatúan bírálták az alapszabályt, felszólításukra a közgyűlésen résztvevők eltávoztak, ezzel lehetetlenné tették a közgyűlés megtartását." Az alakuló közgyűlésen igazán akkor szabadultak el az indulatok, amikor a tagok elkezdték visszakövetelni a belépési nyilatkozatokat. Az indoklás itt is változatosan alakulhatott. Volt, ahol nyíltan kimondták, hogy durva módszerekkel folyt a szervezés, fenyegetéssel vagy éppen erőszakkal léptették be őket. Másutt az asszonyok azt tették szóvá, hogy a férjük írta alá a belépési nyilatkozatot, de mivel a föld az ő nevükön van, így a belépés nem érvényes. Több helyen maguk a termelőszövetkezeti vezetők is beadták lemondásukat azzal, hogy sem ők, sem a tagok nem hajlandók ősszel közös tevékenységet folytatni. A belépési nyilatkozat visszaszerzése érdekében egyes helyeken a tagok aláírásgyűjtést szerveztek, abban a reményben, ha tömegesen lépnek fel, akkor nagyobb lesz az esélyük." A közös fellépés jegyében küldöttséget is szerveztek, amely vagy Budapesten a Földművelésügyi Minisztériumban, vagy az ABTL 1.6. 67-1119/1959. Tájékoztató jelentés a tsz-ek bomlasztásával, illetve egyes tagok kilépésével kapcsolatos tapasztalatokról. 1959. május 18. 9 Uo. ÄBTL 1.6. sz. n. Jelentés a mezőgazdaság területén 1959-ben elkövetett bűncselekményekről. 1960. március 19. a Uo.
