Oldal 122 [122]
OCR
Ellenállás és alkalmazkodás a kollektivizálás befejező szakaszában... s 121 a tsz-elnököt meggyilkolták, a rend helyreállítás érdekében szovjet katonák beavatkozására volt szükség." Másutt azt híresztelték, hogy , a zsámboki tanácselnököt a tömeg felakasztotta". Az idézett állambiztonsági összefoglalóból egyértelműen kiderül, hogy a már téeszbe kényszerített parasztság korántsem adta fel a küzdelmet. Időt akart nyerni, és nyert is majd" fél évet azzal, hogy kikötötte a belépéskor, a közös munkát csak ősszel kezdi. A létrehozott téeszek fele volt ilyen , őszi kezdesü”, azaz országosan ötszáz téesz csak papíron létezett, hiszen ezekben a családok továbbra is egyénileg gazdálkodtak 1959 tavaszán-nyarán." Ezt olyan súlyos problémának látta a pártvezetés, hogy felkérte a KB Mezőgazdasági Osztályát, hogy a Termelőszövetkezeti Tanács és a Földművelésügyi Minisztérium segítségével készítsen helyzetfelmérést ezekről a gazdaságokról. A területi különbségeket illetően a felmérésből kiderült, hogy míg Győr, Fejér és Komárom megyében egyetlen ősszel kezdő téesz sem volt, addig Hevesben a létrehozott téeszek 94%-a, Csongrädban 85%-a, Zalaban 8490-a, Szolnok megyében 8096-a tartozott ebbe a csoportba." A jelentés készítői arra is felhívták a figyelmet, hogy , számottevő azoknak a dolgozó parasztoknak a száma is - különösen Szolnok, Heves és Békés megyékben -, akik régi, már működő termelőszövetkezetbe léptek be, de a közös munkába csak az ősz folyamán kapcsolódnak be." A belépéshez képest jóval későbbre halasztott közös munkakezdés a paraszti ellenállás bevált módja volt. Már a két korábbi kolhozosítás során is előfordult, hogy ha ősszel léptek be, akkor a tavaszi kezdést vállalták a parasztcsaládok, ha viszont tavasszal történt a belépés, akkor őszre halasztották a tényleges munka kezdetét." Ezzel időt nyertek, s ezekben a hónapokban igen változatos módon igyekeztek késleltetni, illetve akadályozni a szövetkezeti gazdálkodás tényleges megindulását. Az első problémák már az alakuló közgyűlés körül jelentkeztek. Voltak olyan helyek, ahol egyszerűen nem mentek el az új belépők, s így a szükséges taglétszám nélkül hónapokig nem tudták megtartani az alakuló közgyűlést. 1959. május végén 126 őszi indulású téesznek nem volt működési engedélye, 3 — Uo. Mezőtúr és Túrkeve bekerülése a , rémhírekbe? azért különösen érdekes, mert mindkét helyen már az 1950-es évek elején befejeződött a kollektivizálás, ezért is nevezték őket téeszvárosoknak. Történetükről bővebben lásd: Urbán L.: Az első termelőszövetkezeti városok i. m. 4 MNL OL M-KS-288. f. 28/1959/6. ő. e. A Földművelésügyi Minisztérium jelentése a közös gazdálkodást még nem folytató termelőszövetkezetekről. 1959. június 30. 5 — Számszerűen ez azt jelentette, hogy Heves megyében 89, Csongrádban 36, Zalában 21, Szolnok megyében 112, Békésben 55, Pest és Borsod megyében 31-31 ősszel kezdő téesz volt. MNL OL M-KS-288. f. 28/1959/2. ő. e. A KB Mezőgazdasági Osztály jelentése a Politika Bizottság számára a közös tevékenységet ősszel kezdő termelőszövetkezetek helyzetéről. 1959. május 21. * Uo. v Peté I.-Szakdcs S.: A hazai gazdasag i. m. 178-189., 251-257.
