Seite 119 [119]
OCR
ELLENÁLLÁS ÉS ALKALMAZKODÁS A KOLLEKTIVIZÁLÁS BEFEJEZŐ SZAKASZÁBAN, 1959-1961 1958. december 7-én olyan politikai döntést hozott az MSZMP vezetése, amely az elkövetkező években gyökeresen átalakította a magyar parasztság életét. ,A Központi Bizottság véleménye szerint a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ütemét gyorsítani kell." Ez a döntés a kollektivizálás befejezésének szükségességét mondta ki, vagy ahogy akkoriban fogalmazták: , idő szerűvé vált a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése". Ezzel Kádárék vállalták, hogy a Rákosi-korszak két kudarcba fulladt kísérlete után végre befejezik a mezőgazdaság kollektivizálását. Az időközben eltelt egy évtized alatt a szocialista blokkon belül, valamint a kapitalista és a szocialista tömb között viszonyrendszerben is bekövetkezett néhány nagy horderejű esemény. Míg Sztálin idejében teljes egészében le kellett másolni a szovjet mezőgazdaság rendszerét (szovhoz, kolhoz, gépállomás), addig a desztalinizáció részeként Hruscsov ennek több eleméhez hozzányúlt. Az SZKP XX. kongresszusa mellett az 1956-os lengyel és magyar válság tapasztalatai is hozzájárultak ahhoz, hogy a szovjet hatalmi elit a várható kockázatok minimalizálása érdekében a kollektivizálás befejezésének mikéntjét rábízta a , testvérpártok" vezetőire.? Így érthető meg, hogy Jugoszlávia és Lengyelország kimaradhatott e feladat teljesítésből." Ilyen , külön út" Sztálin életében, elképzelhetetlen volt. Ahogyan az is elképzelhetetlen volt az 1950-es évek elején, hogy a kapitalista Nyugattól tudást, technológiát vegyenek át a szocialista országok. 1953 után e téren is fordulat következett be. A nemzetközi enyhülés légkörében Hruscsov kezdeményezte, hogy a szocialista szakemberek tanulmányozzák és átvegyék a kapitalista országok mindazon tapasztalatait, amelyek felhasználhatók a gazdasági modernizáció és a jólét növelése érdekében." A módosuló nemzetközi környezet megteremtette a lehetőséget ahhoz, hogy a magyar pártvezetés új problémakezelést alakítson ki a kollektivizálás befejező szakaszában. Ö. Kovács Józseftől eltérően, aki szerint a minden korábbinál nagyobb mértékű erőszak-alkalmazás vizsgálata adja a kulcsot ezen : Vass Henrik-Sägväri Ägnes (Szerk.): A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai, 1956-1962. 2., bőv. kiad. Bp. 1973. 286. > Varga, Zs.: The Hungarian Agricultural Miracle? i. m. 69-78., 114-118. 3 Bokovoy, M.: Peasants and Communists i. m. 153-160.; Jarosz, D.: The Collectivization of Agriculture in Poland i. m. 121-136.; Mitrovits M.: A lengyel kollektivizalasi kisérlet i. m. 343-344. + Kalmar M.: Torténelmi galaxisok i. m. 182-197.
