OCR
Paraszti követelések 1956-ban e 115 Mindez nemcsak a parasztságnak okozott erkölcsi és anyagi károkat, hanem az ipari munkásság és a városi lakosság ellátását is bizonytalanságban tartotta. A kormány máris beszüntette a parasztság termelési bizonytalanságát előidéző erőszakos tagosítást, eltörölte a kötelező beszolgáltatás rendszerét. [...1 A kormány eltökélt szándéka, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja a parasztság törekvéseit a mezőgazdasági termelés fellendítésére és gazdasági támogatást nyújt a szövetkezeteknek és egyéni parasztoknak egyaránt." A kormány nyilatkozata differenciálás nélküli támogatásáról biztosította a szövetkezeti és magángazdálkodást, s ami még ennél is fontosabb: a parasztság szabad elhatározására bízta a gazdálkodási mód megválasztását. Ezt megerősítette, hogy a kormányfelhívással egyidejűleg tették közzé a földművelésügyi miniszternek a termelőszövetkezetből történő kilépést és a téesz feloszlását szabályozó utasítását." A kormányfelhívásban megfogalmazott ígéretek újabb és újabb rendeletekben öltöttek testet, amelyek könnyítettek az egyéni gazdálkodók kötelezettségein. Megszüntették a kötelező vetési terveket, valamint az értékesítési kényszert, eltörölték a tűz- és a jégbiztosítás kötelező jellegét, felszámolták a mezőgazdaság-fejlesztési járulékot, engedélyezték a föld korlátozott adásvételét." Mindezek hatására az addigi termelőszövetkezeti gazdaságok kétharmada feloszlott, s egyidejűleg több százezer paraszti üzem kezdte újra a munkát. A birtokos parasztok nagy része kilépett, míg a földnélküliek és kisföldűek többsége - egyéb megélhetési lehetőségek híján — a téeszben maradás mellett döntött. 1956 végén azonban nemcsak azok mondtak nemet a sztálini kolhozkonstrukcióra, akik kiléptek a téeszből, hanem azok is, akik egyéb megélhetési lehetőségek híján a téeszben maradtak. A fel nem oszlott téeszek tagsága ugyanis a korábbi működési és szervezeti szabályoktól eltérő módon kívánta berendezni szövetkezete életét. Mindez egyet jelentett a szovjet mintájú kötelező mintaalapszabály feladásával." # Magyar Közlöny, 1956. november 27., 579-580. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívása a parasztsághoz! s Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye, 1956. Bp. 1957. 263. Uo. 68-69., 263-265. Ezek az intézkedések jóval többek voltak szakpolitikai korrekcióknál. A kádári konszolidáció egyik fontos összetevőjét alkották. Erre hívja fel a figyelmet: Romsics Ignác: Gazdasági reformok a Kádár-korban. In: Uő: Történelem, történetírás, hagyomány. Tanulmányok és cikkek, 2002-2008. Bp. 2008. 113-115. ® Alätämasztjäk ezt az MSZMP KB Falusi Osztäly (kesöbb: Mezögazdasägi Osztaly) 1957 eleji, téeszekkel foglalkozó anyagai. MNL OL M-KS-288. f. 28/1957/1. ő. e. Feljegyzés a tsz-ek helyzetéről és legfontosabb problémáiról. (1957. január 10.); Jelentés a mezőgazdaság helyzetéről. (1957. január 26.); Jelentés a parasztság különböző rétegeinek problémáiról és a falusi pártmunkáról. (1957. február 18.)