Page 112 [112]
OCR
Paraszti követelések 1956-ban e 111 dalmi Nemzeti Tanács a parasztság kívánságainak, a jogos követeléseinek megfelelően rendeztetni fogja."?? Következzen egy alföldi példa a nagy agrármúlttal rendelkező Makóról. Szembetűnő, hogy az ország másik szegletében szinte egyidejűleg megfogalmazott kiáltványt ugyanaz a józanság és megfontoltság hatja át, mint a fenti Somogy megyei nyilatkozatot: , Szeretettel fordul és kéri a Nemzeti Bizottság Makó város dolgozó parasztságát, hogy addig is, amíg most már rövid idő alatt elérkezik a föld visszaadásának ideje, teljes erejével és Makó város parasztságát jellemző hűséggel és szeretettel ápolja azt a földet, amelyből az ország jövő évi kenyere kerül a magyar nép asztalára. E pillanatban ne azt nézze, hogy hol a mezsgye és kinek a névleges tulajdonában van a föld, hanem, hogy az áldott kenyérmag idejében a termő anyaföldbe kerüljön. [.. Makó város Nemzeti Bizottsága meg van győződve arról, hogy városunk egész közönségét áthatja az a tudat, hogy egymás érdekének a szem előtt tartásával és nemes áldozatok hozásával mindenkinek hozzá kell járulni a megélhetés igen súlyossá vált gondjai enyhüléséhez. Különös jelentősége van annak, hogy a piacról élő közönség elviselhető árakon jusson hozzá az elsőrendűen fontos élelmicikkekhez. Kéri és elvárja ezért a piacra termelő közönségtől, hogy ezek figyelembe vételével tartózkodjék az äremelestöl.”* Miközben igen nagyok voltak az 1950-es évek során elszenvedett egyéni és kollektív sérelmek, a parasztság mind október 28-a előtt, mind pedig azt követően csodálatra méltó józanságról és realitásérzékről tett tanúságot a követelései megfogalmazásakor. Az agrárnépesség különböző csoportjai nem egyszerűen elutasították a korábbi évek sztálinista agrárpolitikáját, hanem határozott elképzeléssel rendelkeztek a kilábalás, a normalizáció mikéntjéről. Nagyon tudatosan dolgozták ki az újrakezdés, az egyéni gazdálkodáshoz való visszatérés programját. 1956 hatása a parasztság és a hatalom viszonyára Az 1956-os forradalom és szabadságharc tragikus kimenetele mind a társadalom, mind a hatalom számára meghatározó tapasztalatokat jelentett. A magyar nép megértette, hogy nem számíthat a Nyugat segítségére, az ország a szovjet blokk része marad. Az MSZMP vezetőinek egyik legfontosabb felismerése az volt, hogy a , szocializmus építése" nem mehet széles társadalmi rétegek életszínvonalának rovására. Kádár János az Ideiglenes Köz# A Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács 1956. október 29-i állásfoglalása. In: Szili F. (Szerk.): Az 1956-os forradalom Somogyban i. m. 123-126. 3 Mako varos Nemzeti Bizottsaganak kiáltványa, 1956. október 30. In: Izsák L.-Szabó J.-Szabó R. (Szerk.): 1956 plakátjai és röplapjai i. m. 367.
