Oldal 109 [109]
OCR
108 s A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal programot dolgoztak ki. Hogy a részletkérdéseket illetően milyen precíz elképzelések fogalmazódtak meg, azt jól példázzák a Hajdú-Bihar megyei parasztság október 27-én közzétett követelései: , A kenyérgabona és hízott sertés kötelező beadás kivételével az összes kötelező cikk beadását 1957. január 1-jétől el kell törölni. A sertés magánvágási zsírbeadást azonnal el kell törölni. A kenyérgabona és hízott sertés kötelező beadását 1958. január 1-től meg kell szüntetni. Az állatvágások engedélyhez való kötését - a szarvasmarha kivételével — meg kell szüntetni. A fakitermelés engedélyhez való kötését szintén meg kell szüntetni. A biztosítás kötelező rendszerét 1957. január 1-től el kell törölni. [...) Az 1956. évi tagosítást felül kell vizsgálni és a jogos sérelmeket 1957. március 15-ig rendezni kell." A termelési biztonság megteremtéséhez nélkülözhetetlen volt a tulajdoni sérelmek rendezése, az 1950-es években semmibe vett magántulajdon sérthetetlenségének visszaállítása. Kiemelt figyelem irányult a földtulajdonra, hiszen a parasztság és a hatalom konfrontációja épp e téren éleződött ki leginkább. A földdel kapcsolatos törekvések az 1947-1948 utáni sérelmek orvoslására irányultak, tehát sehol sem merült fel az 1945 előtti földbirtokviszonyok visszaállításának követelése. A tagosítások és az erőszakos földelvételek nyomán teljesen kaotikussá vált birtokviszonyok rendezése komoly feladatot jelentett. Az új helyi irányítószervek általában először az 1956. évi tagosítás felülvizsgálatát akarták megkezdeni. Akadtak persze olyan települések is, amelyek nagyobb léptékkel akartak haladni. Makón például igen határozottan követelték , a parasztságtól jogtalanul eltulajdonított földek és gazdasági felszerelések azonnali visszaadását!" Az 1956-os követelések közül eddig főleg a gazdasági jellegűeket vettük sorra. Holott a parasztság elégedetlenségének csak egyik oka volt a gazdálkodásban az állami beavatkozás nyomán felhalmozódó feszültség. Emellett az elkeseredettség másik forrása a szabadságjogok súlyos korlátozása, az emberi méltóság semmibevétele volt. Az új forradalmi testületek a meghurcolt parasztság rehabilitálása érdekében egyrészt a bírósági ítéletek felülvizsgálását, másrészt pedig a szabadságjogok helyreállítását szorgalmazták. A , teljes és bántódás nélküli" szólás-, gyülekezési és vallásszabadság mellett megfogalmazódott az új választójogi törvény igénye is, amelynek alapelve: egyenlő, titkos és közvetlen választás. Ehhez gyakorta azt is hozzáfűzték, hogy a falu vezetőit a helyi lakosság tit> A megye dolgozó parasztságának követelése a megújuló kormánytól, 1956. október 27. In: Izsák L.Szabó J.-Szabó R. (Szerk.): 1956 vidéki sajtója i. m. 405. 26 Mako Város Dolgozó Népe és Ifjúsága követelései, 1956. október 29. In: Izsák L.-Szabó J.-Szabó R. (Szerk.): 1956 plakátjai és röplapjai i. m. 366.
