Page 105 [105]
OCR
104 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal elemzések és a vidéki levéltárak egyre bőségesebb forrásközlései azonban ma már lehetővé teszik az 1956-os falusi magatartásformák fő jellegzetességeinek a felvazoläsät.'? Budapesthez képest a falvakban három-négynapos késéssel történt meg a hatalomváltás. A főváros, a vidéki nagyvárosok és a kisebb települések forradalmának hasonló és eltérő vonásait elemezve Rainer M. János kiemelte: , Budapesten a hatalom és a forradalmi erők összecsapása polgárháborús, majd a szovjetek beavatkozásával nemzeti szabadságharc jelleget öltött és több napon át húzódott. A vidéki nagyvárosok forradalmában a fegyveres konfliktus legfeljebb egyetlen, rövid és véres esemény, a tüntetőkre leadott sortűz, melyet azonnal követett a régi hatalom teljes összeomlása. Sok helyen erre sem került sor. A forradalom erőszakos oldalát és szabadságharc jellegét vidéken kevesen élték át közvetlen tapasztalatként. A vidéki forradalom legfontosabb mozzanata nem a harc, hanem a sokrétű önszerveződés [...]7." Nagyon tanulságos, ahogy az ország szinte valamennyi településén, gyakorlatilag minden központi utasítás nélkül, megindult az önszerveződés, és létrejöttek az új hatalmi szervek. Ez nem kevesebbet mutat, mint azt, hogy az ország egésze, a legtávolabbi kistelepülések is érettek voltak a változásra. Másképp nem történhetett volna meg, hogy szinte varázsütésre lendületbe jött a társadalom, és mindenütt akadtak kezdeményezők, akik élére álltak az eseményeknek. Az új irányítószervek megválasztása általában hasonló forgatókönyv szerint ment végbe az ország kistelepülésein. A helyi megmozdulás tüntetéssel, felvonulással kezdődött, amelynek során a tömeg eltávolította a Rákosi-rendszer jelképeit: a vörös csillagot, a Rákosi- és Sztálin- képeket, a dicsőség- és szégyentáblákat, a szovjet hősi emlékművet. Sok esetben megsemmisítették 12 A parasztság forradalmi szerepvállalásának kérdéséhez lásd: Belényi Gyula: Párhuzamos falurajzok. Kistelek és Mórahalom 1956-ban. In: 56 vidéken. (A Zalaegerszegen 1991. november 13-án rendezett Levéltári Napon elhangzott előadások) Zalaegerszeg 1992. 12-22.; Béres Katalin: Egy zalai kisfalu a forradalom idejen - Ozmänbük 1956. In: 56 Zalában. A forradalom eseményeinek Zala megyei dokumentumai 1956-1958. Zalai Gyüjtemeny 40. Zalaegerszeg 1996. 7-17.; Magyar Balint: 1956 és a magyar falu. Medvetánc (1988) 2-3. sz. 207-212.; M. Kiss Sandor: „a vezer nelküli felkelőknek ez a csodálatos látványa" 1956. In: Gaganetz Péter-Galambos István (Szerk.): A vidék forradalma 1956. Bp. 2012. 9-27.; Rainer M. János: Budapest és vidék 1956-ban. In: A vidék forradalma. (Az 1991. október 22-én Debrecenben rendezett konferencia előadásai) Debrecen 1992. 37—48.; Standeisky Éva: Népuralom ötvenhatban. Pozsony-Bp., 2010.; Szakolczai Attila-Á. Varga László (Szerk.): A vidék forradalma, 1956. I. Bp. 2003.; Szakolczai Attila-Á. Varga László (Szerk.): A vidék forradalma, 1956. II. Bp. 2006.; Tyekvicska Árpád: Helyi forradalom. Önszerveződés Nógrád községben, 1956-ban. In: 56 vidéken. Zalaegerszeg 1992. 32-65.; Valuch Tibor: Agrárkérdések és a magyar falu 1956-57-ben. In: Kőrösi Zsuzsanna, Standeisky Eva, Rainer M. Janos (Szerk.): Évkönyv VIII. Bp. 2000. 286-302.; Völgyesi Zoltán: Vidéki társadalmi követelések és törekvések 1956-ban, különös tekintettel Veszprém megyére. In: Csurgai Horváth József (Szerk.): 1956 - a szabadsäg narratívái. Tanulmányok az 1956. évi forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján. Bp. 2017. 245-264. 3 Rainer M Janos: Az 1956-os magyar forradalom. Bevezetés. Bp. 2016. 82.
