Oldal 104 [104]
OCR
Paraszti követelések 1956-ban e 103 rint az ilyenfajta szervezés az emberi jogok és önérzet legdurvább megsértését és sárbatiprását jelenti. Nem is beszélek a transzferálás, vagy ahogy mondjuk, a végrehajtás községünkben is alkalmazott aljas módszereiről. Több gazdát úgy kényszerítettek a termelőszövetkezetbe [az] 1955. évben, hogy csaknem minden állatától vagy ingóságától megfosztották, ill. azt mondták, ha aláírod a belépési nyilatkozatot, mentesülsz adó- és begyűjtési hátralékaidtól."" Az eddigi felszólalások már érzékeltetik, hogy a gyűlésen egyre nyíltabbá vált a vezetéssel szembeni kritikai hang. Hogy reagált erre a helyi pártvezetés? A hallgatóság nem kis meglepetésére a megyei pártbizottság első titkára felszólalását azzal kezdte, hogy ,a Somogy megyei pártbizottság egyetért Márkus István elvtársnak a Csillagban megjelent Somogy megyei összegzés c. cikkével." A pártvezető így folytatta: , Ez a cikk a Somogy megyei pártbizottságot, engem magamat is rádöbbentett arra, amit talán eddig nem láttunk olyan világosan, élesen és mélyen, hogy milyen hibákat követtünk el az 195556-os termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében. [...] Ami bennünket és engem illett, ki kell mondani — amit a legutóbbi kommunista nagyaktíván is kimondtunk -—, mélységesen hibásnak érzem magam, mélységesen hibásnak érezzük magunkat a Megyei Pártbizottságon, hogy a fejlesztés során megsértettük az önállóságot. [...] A Somogy Megyei Pártbizottság volt többek között az, akik biztosan túlhajtották a Központi Vezetőségnek a mezőgazdaság átszervezésére vonatkozó határozatát." Ez a sokatmondó idézet rámutat, hogy az erózió magát a pártapparátust is elérte. Az agrárproblémákkal való szembenézés csakúgy, mint az önkritika azonban megkésett. Cselekvésre, a tovább már nem elodázható politikaigazdasági reformintézkedések végrehajtására nem maradt ideje az apparátusnak. A hatalom megragadása vidéken 1956-ra sokrétű, súlyos válsághelyzet alakult ki az agrárszférában. Ilyen feszültségek közepette kellett cselekedni 1956 őszén, s cselekedett is a falvak népe. Azáltal, hogy a fegyveres küzdelem döntően Budapestre és a nagyobb vidéki városokra összpontosult, kialakult az a meglehetősen leegyszerűsítő kép, hogy az október végi, november eleji forradalmi napokban a falvak többsége viszonylag nyugodt maradt. Az agrárnépesség élelmiszer-szállítmányokkal támogatta ugyan a városokat, de ,óvatos természeténél fogva nem vett részt a forradalmi eseményekben". A rendszerváltás óta megszaporodó 1 Uo. 407. "Uo. 427.
