Oldal 99 [99]
OCR
98 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal tési kötelezettségeiket késve, illetve részben teljesítették. A másik tömeges ellenállási forma abból adódott, hogy azok, akiket ősszel bekényszerítettek a téeszbe, úgy vállalták a belépést, hogy majd csak tavasszal kezdik a közös munkát. Ehelyett azonban mindent megtettek, hogy akadályozzák az állataik, felszereléseik közösbe adását, s nem voltak hajlandók a közös munkaszervezet kialakítására sem. 1956 nyarán a helyzet tovább rosszabbodott, mivel a Dunántúlon (főleg Zala, Vas, Baranya, Somogy és Győr-Sopron megyében) megsokasodtak a kilépési törekvések." A Zala Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság 1956. júliusi jelentésében így számolt be erről: , Azzal térnek ki a közös munka elől, hogy erőszakkal kényszeritettek öket a tsz-be. [...] Megyeszerte egymast figyelik, szinte szervezetten tájékoztatják egymást, és következetes halogatásokkal, kifogások keresésével, ígérgetéssel bújnak ki a közös munka alól. [...] Azt hangoztatják, hogy ha 6 hónapig nem kezdik meg a közös munkát, érvényét veszti az aláírás." A PB szeptember végén már több dunántúli megye válságos helyzetét tárgyalta. Baranyából mintegy 12 olyan szövetkezetet jeleztek, ahol , a tagság a föloszlás gondolatával foglalkozik" és ahol ,a szokásosnál több a kilépő vagy a termelőszövetkezetet önként elhagyó tag." Győr megyéből már egyenesen azt jelentették, hogy ,a termelőszövetkezetek a megye községeinek egész sorában fölbomlóban vannak [...], amiből országos bajok lesznek." Vas megye is szóba került, ahol 20 helységben alakult ki válságos helyzet." 1956-ban gyakorlatilag már nem volt olyan rétege a falusi társadalomnak, amelyet ne sújtott volna a megelőző évek paraszt- és faluellenes politikája. Nem volt olyan gazda, akit ne nyomasztott volna begyűjtési és adótartozás, rosszabb esetben a rendőrséggel vagy bírósággal is meggyűlt a baja. Szinte mindenkinek a földjével történt valami: vagy betagosították egy részét a téesz nagyüzemi tábláiba, vagy a tulajdonos maga ajánlotta fel az államnak, hogy meneküljön a teljesíthetetlenné váló terhek elől. Az 1956-os forradalom napjaiban ez az óriási feszültség utat keresett magának. Miként, milyen cselekvési formákban? Erről szól a következő fejezet. 16 "A téeszek válsága olyannyira súlyosbodott, hogy a legfelső pártvezetés is kénytelen volt foglalkozni a problémával. MNL OL M-KS-276.f. 53/298. ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1956. augusztus 9-én tartott üléséről.; 276.f. 53/304. ő. e. I. kötet Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1956. szeptember 28-án tartott üléséről. 4. MNLZML 57. f. Zala Megyei Tanács Vb. Mezőgazdasági Igazgatósága iratai 1953-—1956. 12. ő. e. Jelentés a termelőszövetkezetek jelenlegi helyzetéről. 1956. július 2. 48 MNL OL M-KS 276.f. 53. cs. 304. ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1956. szeptember 28-án tartott üléséről. 2. A KV Mezőgazdasági Osztályának jelentése Vas, Győr, Zala, Somogy és Baranya megyék egyes termelőszövetkezeteiben tapasztalható kilépési törekvésről. Ea.: Lőrincz József.
