Oldal 98 [98]
OCR
Az agrárpolitika , hullámvasútján", 1953-1956 e 97 megfogalmazódott az is, hogy az 1955. évi egész fejlesztést , kívánatos lenne szeptember végéig elérni, mert így biztosítható már ez év őszén a közös munka". Az is erős elvárás volt, hogy csak az ún. III. típusú, a szovjet kolhozra leginkább hasonlító téeszeket kell szervezni. Míg az első átszervezés során minduntalan a szovjet példát emlegették, most hangsúlyosabbá vált a sikeresen gazdálkodó hazai téeszek tapasztalata." Nem feledkeztek meg az adminisztratív kényszerítő intézkedésekről sem. Kétszáz községben földrendezést, kétszáz termelőszövetkezetben pedig tagosítást rendeltek el záros határidővel, a nyár végére. Közigazgatási úton sorra fölmondták a parasztok állami tartalékföldön létesített kishaszonbérleteit. Ezzel parhuzamosan igyekeztek megemelni az egyéni gazdálkodók terheit, gyakorivá vált az adó- és a beadási hátralékok miatti zaklatás, illetve az előzetes értesítés nélküli transzferdlas.” 1955 szeptember és október folyamán a tiszántúli megyék mellett a Dunántúlon is meggyorsult a téeszszervezés. Somogyban, Zalában, Vasban tucatjával hozták létre a termelőszövetkezeti községeket. Ezt úgy érték el, hogy egy-egy községbe addig maradtak az agitátorok, amíg minden gazda alá nem írta a belépési nyilatkozatot." Az állami erőszak-alkalmazás hatására 1955-56-ban ismét növekedett a termelőszövetkezetek száma és taglétszáma. Ez a növekedés azonban nem érte el az 1953 előtti felfutást. A téeszek száma 1955 második felében mintegy négyszázötvennel, a belépett családoké 67 ezerrel gyarapodott." Mi több az évi területfejlesztési tervet novemberre már 40 ezer holddal túlteljesítették. Mindebből azt a következtetést vonta le a Rákosi-vezetés, hogy 1956-ban az eredetileg tervezettnél gyorsabb átszervezésre kerülhet sor." 1956 tavaszára azonban kiderült, hogy a parasztság erősödő ellenállásával kell számolnia a pártvezetésnek. Ez megmutatkozott abban, hogy a begyűj40 MNL OL M-KS 276. f. 53. cs. 243. 6 .e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1955. augusztus 11-i üléséről. 2. Az FM, a Termelészévetkezeti Tanacs és a KV Mezőgazdasági Osztálya közös jelentése a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztéséről és a tagosítás előkészítéséről. Ea.: Erdei Ferenc. a Somogyi Néplap 1955. május 16. Kincset érő tapasztalatokat szereztek... Új tsz-ek tagjai és egyéni gazdák látogatása a barcsi Vörös Csillagban; Viharsarok 1955. június 30. Tizenkét termelőszövetkezet küldöttei látogatták meg a szentesi Felszabadulás TSZ-t; Szabad Nép 1955. szeptember 26. Sikeres termelőszövetkezeti napok és tsz-látogatások. 2 Orban S.: Két agrarforradalom i. m. 149. *® Dondath F.: Reform és forradalom. A magyar mezégazdasag strukturdlis atalakulasa, 1945-1975. Bp. 1977. 133-159.; Káli Csaba: Bekerítés és társadalmi ellenállás. A parasztság kollektivizálása Zalában. In: Horváth S.-Ö. Kovács (Szerk.): Állami erőszak és kollektivizálás i. m. 189-190.; Nagy József: A paraszti társadalom felbomlásának kezdetei, 1945-1956. Bp. 2009. 228-232.; Orban S.: Ket agrärforradalom i. m. 143-159.; Szakäcs S.: A földosztästöl a kollektivizäläsig i. m. 339-343. # 1955. december 31-ig 435 új szövetkezet alakult, a tagok száma pedig 75 000 fővel növekedett. 5 MNL OL M-KS 276. f. 53. cs. 259. ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1955. december 1-jei üléséről. 6. Az FM, a Termelőszövetkezeti Tanács és a KV Mezőgazdasági Osztálya közös jelentése a termelőszövetkezetek helyzetéről. Ea.: Matolcsi János.
