Oldal 96 [96]
OCR
Az agrárpolitika , hullámvasútján", 1953-1956 s 95 lában a dolgozó kisemberek, főként dolgozó parasztok, akik 2-4 kh közötti területet vásároltak." ? Irányváltás: a második kollektivizálás megindítása 1955 őszén Az , új szakasz" politikájának bemutatásakor utalni kell azokra az eleinte csak lappangó, majd egyre nyíltabbá váló nézeteltérésekre, melyek a kormány élén álló Nagy Imre és a párt vezetését birtokló Rákosi között kezdettől fogva jelentkeztek." Nagy Imre számos területen irányváltást kezdeményezett, Rákosi viszont inkább a , kiigazításra" helyezte a hangsúlyt. Jól példázza ezt a miniszterelnök kezdeményezésére kidolgozott mezőgazdaságfejlesztési program." Az 1953. decemberében elfogadott hároméves program jelentőségét nemcsak az adja, hogy szakított a szovjet példa mechanikus másolásával, s a hazai adottságokra helyezte a hangsúlyt, hanem megteremtett egy új, a szakmaiságot az ideológia elé helyező szakmai platformot is.?? Nagy Imre azonban sem ezt az agrárprogramot, sem más terveit nem tudta megvalósítani. Közbeszólt újra a Kreml. 1954-1955 fordulóján az NSZK NATO-tagsága nyomán módosult a Szovjetunió politikája: újra előtérbe került a nehéz- és hadiipar-fejlesztes.” Nem meglepő hát, hogy amikor 1955 januárjában Moszkvába kirendelték újra a magyar vezetést, elsősorban Nagy Imrét részesítették bírálatban."" Miután a magyar delegáció tagjai beszámoltak a főbb hazai gazdasági és politikai aktualitásokról, Vorosilov kért először szót. ,,[...] Nem szabad az ország politikai és gazdasági kérdéseit csak a parasztság szemszögéből nézni. Magyarországon még igen sok a kisárutermelő paraszt. [...] A kisárutermelő parasztgazdaság minden nap szüli a kapitalizmust. A föld Magyarországon nincs államosítva. Feltétlenül tévednek, hibás nézeteket képviselnek, akik mindezt nem veszik figyelembe. Nagy elvtárs okos, ügyes ember, de elvileg 9 Orbán Sándor: Két agrárforradalom Magyarországon. Demokratikus és szocialista agrárátalakulás, 1945-1961. Bp. 1972. 134. # Rainer M. Janos: Nagy Imre. Politikai életrajz. II. 1953-1958. Bp. 1999. 125-140. » Barath Magdolna—Gecsényi Lajos: Nagy Imre elsé kormanyanak minisztertanäcsi jegyzökönyvei. I. Bp. 2018. 863-931. 32. Az agrárlobbi történetét feldolgozó könyvem első fejezete részletesen foglalkozik azzal, hogy a szakértői bizottságokban résztvevők számára milyen fontos orientációs ponttá vált ez a program. Bővebben lásd: Varga Zsuzsanna: Az agrárlobbi tündöklése és bukása az államszocializmus időszakában. Bp. 2013. 13—31. 3 — Békés Csaba: Enyhülés és emancipáció. Magyarország, a szovjet blokk és a nemzetközi politika 1944-1991. Bp. 2019. 887-894. # Rainer M. Janos-Urban Karoly: ,,Konzultaciok”. Dokumentumok a magyar és szovjet pártvezetők két moszkvai találkozójáról 1954-1955-ben. Múltunk 37. (1992) 4. sz. 124-148.
