Oldal 95 [95]
OCR
94 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal Teljesen pontos képet mindazonáltal nem lehet adni az 1953-54-ben bekövetkezett szövetkezeti mozgásokról. Voltak szövetkezetek, amelyek 1953 őszén írásban benyújtották feloszlatási kérelmüket, később azonban visszavonták, s csak tagjaik egy része lépett ki." Van olyan adat is, amely azt bizonyítja, hogy a vizsgált időszakban a kilépések és megszűnések mellett 72 új termelöszövetkezet alakult.”° A nyilvánosságra hozott és a belső használatra készült statisztikák öszszevetéséből a következő tendenciák rajzolódnak ki. Szembetűnő volt, hogy a feloszlott szövetkezetek túlnyomó többsége (8290-a) 1951-ben és 1952-ben alakult, tehát amikor már döntően erőszakkal kényszerítették a gazdákat a belépésre. 1953 júliusától az év végéig a szövetkezeti tagság közel 4090-a lépett ki a termelőszövetkezetekből. 1954 végére a kilépett tagok aránya figyelemmel a belépésekre is - az 1953. közepi taglétszámhoz képest majd 5096-ot tett ki. A föld nélküli családok több mint egynegyede, a földdel belépők több mint fele hagyta el a szövetkezeteket. Ez tükröződött abban is, hogy míg a tsz-ek és tszcs-k száma 1896-al csökkent 1953-54 folyamán, addig a területük mintegy 3096-al esett vissza. Ezzel a szövetkezeti szektor részesedése az orszäg szäntôterületébél 20%-r61 12%-ra zuhant vissza. ? A másik oldalon mintegy kétszázezer magángazdaság újra hozzákezdett az egyéni gazdálkodáshoz." A parasztság termelési kedvének feléledése mutatta a paraszti beruházások növekedése. Sokan vásároltak állatokat, felszerelést, s kisebb mértékben földet. A paraszti erőfeszítések hatását mutatta, hogy a műveletlen terület 1954-ben összezsugorodott. Ezzel párhuzamosan a felhalmozódott tartalékterületből több mint 70 ezer kh-at visszaigényeltek, és mintegy félmillió hold területet kishaszonbérletbe vettek." Érdekesen alakult viszont a földvásárlás. A megelőző évek tapasztalataiból okulva a 8 kh feletti birtokkal rendelkező gazdák csak elvétve vásároltak, a vevők ,álta» A tsz-ben maradás vagy kilépés dilemmáiról több interjúalany is visszaemlékezett az alábbi kötetben: Szilágyi Miklós: Sors és tapasztalat. Kisújszállási vallomások a paraszti életforma végső szakaszáról. Bp. 2008. 5 Fazekas B.: A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom i. m. 89. Szocialista mezőgazdasági üzemek 1954. évi működése. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése, 1955. április 20. 45-47.; A szocialista mezőgazdasági üzemek működése, 1956. Statisztikai Időszaki Közlemények 1957. 7. SZ. 47-51. 7 Az ezzel járó ügyintézés nehézségeibe betekintést enged az alábbi forráspublikáció: G. Vass István: Parasztpolitika papíron és a valóságban 1953-1954 fordulóján. Panaszlevelek Nagy Imre miniszterelnökhöz. Archívnet 9 (2009.) 5. sz. MNL OL M-KS 276. f. 53. cs. 183. ő.e. Jegyzőkönyv az MDP Politikai Bizottság 1954. június 30-i üléséről. 6. A KV Mezőgazdasági Osztálya, az FM és a Termelőszövetkezeti Tanács közös javaslata a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésére. Ea.: Dobi István.
