Oldal 92 [92]
OCR
Az agrárpolitika , hullámvasútján", 1953-1956 e 91 Az eddigiekből egyértelműen kiderült, hogy a felbomlási szándék elsősorban az önálló és a III. típusú, azaz a szovjet kolhoz mintájára szervezett termelőszövetkezeteket jellemezte. Az I. és II. típusúak tagsága várakozó álláspontra helyezkedett. Ők az előző években a , szövetkezeti kirakat" mögött tulajdonképpen egyéni gazdálkodást folytattak, ugyanakkor viszont bizonyos kedvezményeket élveztek, amit nem akartak egyelőre elveszíteni. A helyzetük megítélésében jelentős nézeteltérés volt az országos és a helyi szervek között. Ez utóbbiak 133 alacsonyabb típusú téeszcsé működési engedélyének bevonását javasolták, míg a pártközpont Mezőgazdasági Osztálya úgy vélte: , Ezt a javaslatot nem lehet elfogadni, mert a könnyebb ellenállás irányába való törekvést mutatja." Augusztus folyamán némileg lassult a felbomlási folyamat. Az MDP Politikai Bizottsága szeptember 10-i ülésére készített FM jelentésnek figyelemre méltó az a része, amely a megyei és járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak tehetetlenségéről, valamint a rendőri és bírói szervek passzivitásáról számol be. , A közös vagyon széthurcolásának gondolata legerősebben a feloszlatásra törekvő termelőszövetkezeti tagok körében uralkodik. A kulákok és egyéb ellenséges lázító elemek az e téren mutatkozó bizonytalanságot kihasználják. A rendőrség és bíróság nem hajlandó még olyan esetekben sem eljárni a termelőszövetkezetek ellen izgató ellenséges elemekkel szemben, amikor bebizonyítható azok tevékenysége." Az újabb kutatások arról tanúskodnak, hogy ez a tendencia nem volt általánosan jellemző. Voltak olyan megyék és járások, ahol a helyi szervek már júliusban igen erélyesen igyekeztek gátat szabni a tsz-felbomlási folyamatnak. Rákosi a budapesti pártaktíván elmondott július 11-i beszédében is sürgette a határozott fellépést a téeszek megvédésre." Egy hónappal később a Belügyminisztérium kollégiumi ülésén Gerő Ernő miniszter az államvédelem helyi szerveinek így üzent: , A mezőgazdaság vonalán az ellenség a támadást a legközelebbi két-három hónapban fogja folytatni. Eldől az, mit sikerül a tszcs-kben elérni. Mennyire tudja bomlasztani a tszcs-ket. Az ellenség a támadást a kilépési időszak előtt indítja. [...] a mezőgazdaságban a tünet az: 3 Uo. 4 MNL OL M-KS 276. f. 53. cs. 135. ő.e. Jegyzőkönyv az MDP Politikai Bizottság 1953. szeptember 10-i üléséről. 2. A Földművelésügyi Minisztérium jelentése a termelőszövetkezetek helyzetéről. Ea.: Hegedűs András. 5 — Az így előálló ellentmondásos helyzetre Nagy Imre is kitért a budapesti szovjet nagykövetnél tett július 16-i lätogatäsa sorän: „[...] a Termelöszövetkezeti Tanács ülésén a termelőszövetkezetek számos képviselője fejezte ki csodálkozását amiatt, hogy Rákosi fenyegető hangon beszélt azokról a parasztokról, akik esetleg megteszik azt, amit akormány megenged nekik." Baráth Magdolna: Szovjet nagyköveti iratok Magyarországról, 1953-1956. Kiszeljov és Andropov titkos jelentései. Bp. 2002. 56.
