Seite 89 [89]
OCR
88 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal mutatkozó beszédét 1953. július 4-én tartotta meg, ebben ismertette az , új szakasz" politikájának tervezett intézkedéseit. Nyíltan beszélt arról, hogy a mezőgazdaság gyakorlatilag , belső gyarmattá" vált. , A túlzott iparosítás, főképpen a nehézipar túl gyors fejlesztése és a vele járó nagyarányú beruházások mellett, az ország anyagi erőforrásaiból nem futotta a mezőgazdaság fejlesztésére. Ennek következtében az ipar, de elsősorban, sőt csaknem kizárólag a nehézipar túlzottan gyors ütemű fejlődése mellett a mezőgazdasági termelés megrekedt, nem tudta biztosítani sem az ipar rohamos fejlődésének nyersanyagszükségletét, sem a gyorsan növekvő ipari munkásság és általában a lakosság növekvő élelmiszerszükségleteinek kielégítését. A kormány egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy az ipari beruházások csökkentésével egyidejűleg lényegesen emelje a mezőgazdasági beruházásokat a termelés minél gyorsabb és nagyobb arányú fellendítése érdekében." Világosan megfogalmazta azt is, hogy az agrárium mely szereplőire lehet alapozni a kibontakozási programot: , Ismeretes, hogy mezőgazdasági termelésünk döntően az egyéni gazdaságokon nyugszik, melyeknek termelését az ország nemcsak hogy nem nélkülözheti, ellenkezőleg, országos érdek termelésük fejlesztése úgy a földművelés, mint az állattenyésztés terén. A kormány elsőrendű feladatának tekinti az egyéni gazdaságok termelésének felkarolását, termelési és munkaeszközökkel, felszerelésekkel, műtrágyával, nemesített vetőmaggal és az agrotechnika más eszközeivel való megsegítését." A Nagy Imre-kormány programja a lakossági életszínvonal emelését, az ellátási zavarok megszüntetését olyan helyzetben ígérte meg, amikor szinte mindenből hiány volt. Hogyan tervezték ezt megvalósítani? Elhatározták, hogy csökkentik az ipari, és azon belül főleg a nehézipari beruházásokat. Az így felszabaduló erőforrásokat a mezőgazdaság, a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok, valamint a lakásépítés területére csoportosítják át. Ugyanakkor az évközi módosítással járó nehézségek 1953-ban már eleve korlátot szabtak a beruházás-politikai változásoknak. Az is nyilvánvaló volt, hogy az ipar szerkezete, műszaki színvonala olyan torzulásokat mutatott, melyek gyors korrekciójára nem volt remény. Ezeket a korlátokat számba véve a vezetés az agrárpolitikára helyezte a hangsúlyt. Ezt jelezte, hogy a Minisztertanács 1953 második felében néhány hónap alatt közel ötven határozatban foglalkozott a mezőgazdasággal." + A miniszterelnöki expozé 1953. július 4-én. In: Kovács Lajos Péter (Szerk.): A Nagy Imre vonal. Dokumentumválogatás. Bp. 1989. 251-252. 5 Uo. 253. Petö I.-Szakacs S.: A hazai gazdasäg i. m. 250-258. 7 Az 1953-as esztendé legfontosabb mezőgazdasági vonatkozású rendeletei az alábbiak voltak. Lásd: 10. sz. tvr. A beadás elmulasztása miatt kivetett kártérítések törléséről, a beadási hátralékok elengedéséről, valamint a termelőszövetkezetek beadási kötelezettségének 1096-os csökkentéséről.; 18.
