Oldal 82 [82]
OCR
Egy makacs nógrádi falu és a kollektivizálás, 1949-1953 s 81 zását, kötelezővé tették a szovjet kolhozban elterjedt munkaegységrendszer alkalmazását. Az előző fejezetben részletesen volt arról szó, hogy a munkaegység a maradékelvű jövedelemelosztással együtt milyen nehéz helyzetbe hozta a tagságot. Az állami elvonások után alig maradt felosztani való pénz és termény, ráadásul ez a rendszer év közben csak minimális előleg fizetését tette lehetővé. A megyében az 1951 végén zárszámadást készítő hetven termelőszövetkezeti csoportból mindössze tizenhárom zárt aktívan. Így a zárszámadáskor a megye téeszcsétagságának nagy része nem, vagy alig kapott valamit, ami megindította az elvándorlást a téeszcsékből." A már említett munkaerő-toborzás lehetőségeivel élve a téeszcsétagok közül is sokan elmentek az iparba. 1951 végén a mezőgazdaság állapota nemcsak a téeszek miatt okozott fejtörést a megyei vezetésnek. A gabonafélék beszolgáltatását 11 317 dolgozó paraszt, a kapásnövényekét 12 041 dolgozó paraszt nem tudta teljesíteni." A begyűjtési elmaradások miatt egyre frusztráltabb megyei pártvezetés tömegessé tette nemcsak az irodai, hanem a helyszíni elszámoltatást is. Azokat pedig, akiket zugőrlésen, feketevágáson kaptak, vagy úgy ítéltek meg, hogy spekuláns, súlyosan megbírságolták, illetve börtönbüntetésre ítélték." A szerény eredmények miatt ekkor a megyei pártvezetés már nemcsak a parasztokat hibáztatta, hanem a tanácsi apparátust is. Megszaporodtak a tanácselnökök és vb-titkárok elleni fegyelmi eljárások, de ahol nagy volt az elmaradás a begyűjtésben, ott az is előfordult, hogy leváltották őket, sőt néhányukat bíróság elé állították (pl. Somoskőn, Felsőpetényben, Pilinyen stb.). Ebben bizonyosan szerepet játszott az is, hogy 1951 folyamán újabb nagy személycserére került sor a pártvezetőségek és választmányok újjáválasztása révén.? Nógrádban a régi pártvezetőségek tagjainak közel 6096-át leváltották, arra hivatkozva, hogy nem voltak elég következetesek a begyűjtés végrehajtásában és a téeszszervezésben.”* Egyre fiatalabb kädereket emeltek ki a termelésből, s ezek az , ifjú janicsárok" jó parancsteljesítőknek bizonyultak. ® MNLNML 26. f. 2. cs. 1949-1954.75. 6. e. A termelészévetkezetek helyzetével foglalkozo jelentések, iratok. Összefoglaló a zárszámadások tapasztalatairól, 1952. február 9 MNL NML XXXV.31.a. 1951. 27. ő. e. Jegyzőkönyv az MDP Nógrád Megyei Bizottságának 1951. december 18-i üléséről. A Megyei Tanács VB Begyűjtési Osztály jelentése a Megyei Pártbizottságnak, 1951. december 10. a Kiss József-Závada Pál: , Az apparatus eddig gazemberként bant a paraszttal...” In: Erdmann Gyula (Szerk.): Gyula Paraszti kiszolgáltatottság - paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29-31. 1994. 188-196. 22 A Központi Vezetőség 1951. május 22-i határozata újfent elrendelte a pártvezetőségek és välasztmänyok újjáválasztását. MNL OL M-KS 276.f. 52. cs. 17. ő. e. Jegyzőkönyv az MDP KV 1951. május 22-i üléséről. 95 Országosan ez az arány 46,29 volt. Az új vezetőségi tagok több mint fele a 18-35 év közötti korosztályból került ki. Azokat a pártfunkcionáriusokat, akik 1951-52 folyamán voltak vezetői poszton a megyében, több mint 90%-ban 1950 utän emeltek ki. Jakab S.: Nögräd megye i. m. 104-108.
