Oldal 81 [81]
OCR
80 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal row családnak nem kellett lemondani sem a férj stabil havi keresetérdél, tarsadalombiztosítási ellátásáról, sem pedig kis parcellájuk tulajdonjogáról. Ennél még fontosabb volt, hogy mindegyikük igényt tartott a háztájira, amelynek egy hold területével ugyanúgy megtalálták a számításukat, hiszen többnyire a saját földjük sem volt több." Az előnyök közé tartozott még, hogy ekkor a téesztagokra még alacsonyabb beadási kötelezettségek vonatkoztak, mint az egyéni gazdakra.** Ezzel a sajátos összetételű tagsággal kellett volna több mint 200 kh-at megművelni. Nem meglepő tehát, hogy az első év végén alig tudtak eredményt felmutatni: nem volt állatállományuk, csak növénytermesztéssel foglalkoztak. Bár a zárszámadás után a téeszcsé üzemi alapszervében megtartott taggyűlésről készült jegyzőkönyv igen szűkszavú, annyi azért kiderül, hogy a munkafegyelemmel komoly gondok voltak. Ezt azzal magyarázták, hogy nem alkalmazták megfelelően sem a munkaegységrendszert, sem a közös munkaszervezetet.? A téesz gyenge, mondhatni botrányos teljesítményéről többen is említést tettek a falubeliek közül. Egyik interjúalanyom úgy emlékezett vissza, hogy nagyapja, aki tagja volt a téesznek, a többi téesztaggal délig általában a kocsmában múlatta az időt." Egy másik interjúalany pedig egy olyan történetet mesélt el, amely a téesztagok hozzá nem értését volt hivatott bizonyítani. A raktárban hasonló zsákokban egymás mellett tárolták a cementet és a műtrágyát, s a téesztagok a cementet szórták ki a földekre a műtrágya helyett." 1951 folyamán a tagok száma és a földterület nagysága a megyében közel két és félszeresére nőtt, e látványos növekedés mögött azonban gyenge teljesítményű, instabil téeszcsék húzódtak meg." A többségében szegényparaszti tagság állatot, felszerelést alig-alig vitt be aközös gazdaságba, de közös épületekkel és istállókkal is csak ott rendelkeztek, ahol valamelyik kulákgazda épületét igénybe tudták venni. À mihälygergei téeszhez hasonléan sok helyen közös állatállomány sem volt. A legfőbb gondot azonban mégis az jelentette, hogy 1951-ben országosan egységesítették a téeszcsék munkadíj-szabályoA gazdalajstrom minden téesztag esetében 1 kh háztájit mutatott ki, ami azért érdekes, mert az ekkor érvényes szabályozás szerint ennél kevesebb (maximum 4-4 hold) járt volna. 205/1950. (VIII. 1.) M.T. sz. rendelet az önálló termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok működési szabályzatának módosításáról. TRHGY 1950. 385-387. *4 Erdmann Gy.: Begytijtés i. m. 119. MNLNML 26. f. 4. cs. 1948-55. 16. ö. e. Mihälygerge közseg pärtszervezet vezetösegi üleseinek, taggyüleseinek jegyzökönyvei. A Beke Tszcs üzemi alapszervenek 1952. februär 29-i taggyülesi jegyzökönyve. A szerző interjúja F. J-sal, 2013. jülius 5. (A szerző tulajdonában) §7 "A szerző interjúja V. J-fel, 2013. február 4. (A szerző tulajdonában) 1951 végén 105 termelőszövetkezet, valamint termelőszövetkezeti csoport működött a megyében 3286 családdal, 4508 taggal és összesen 22 775 kh földterülettel. Nógrád megye statisztikai adatai i. m. 119-122.
