Page 76 [76]
OCR
Egy makacs nógrádi falu és a kollektivizálás, 1949-1953 e 75 Nem volt sokkal jobb véleménye a párttag bányászokról, ipari munkásokról sem. , Minél jobban emelkedik az élet színvonalunk, annál nagyobb az elégedetlenkedők száma. Szerintem annak tudható be, hogy az ipari dolgozóink csaknem az egész félparaszt. 2 kat.h. földtől 11 kh-ig rendelkeznek és a jobboldali szociáldemokraták részéről könnyen befolyásolhatók, különösen azóta mióta az üzemi pártszervezetekhez lettek átigazolva. Azóta a mi pártszervezetünket nem látogassák. Taggyűlésre, párt napra nem járnak, sem a mi, sem az üzemi pártszervezeteknél semmilyen párt munkába bevonni őket lehetetlenség. Ki bújnak minden pártmunka alól azzal az ürüggyel, hogy ők az üzemi párt szervezethez tartoznak." A kötelező éberség jegyében a párttitkár hozzálátott, hogy feltárja: vajon ki irányítja és látja el információval azokat a bányászokat, akik az , ellenség hangját fújják". Az MDP korabeli hivatalos ellenségképéből merítve nem volt nehéz megtalálni a bűnbakokat: a kulákokat és a papot." A falusi osztályharcot a községben az is nehezítette, hogy a kulákként megbélyegzett családoknál a kétlaki bányászok, illetve családtagjaik 1945 előtt gyakran vállaltak idénymunkát, s az ekkor kialakult kapcsolati, szolidaritási hálók sokszor erősebbnek bizonyultak a propagandánál. A kulákcsaládok leszármazottai több ilyen esetről is beszámoltak. Volt olyan, hogy a végrehajtó elől elmenekített burgonyakészletet a kulákcsalád szomszédjában lakó bányász rejtette el, vállalva ezzel nemcsak a , kulákbérenc" megbélyegzést, hanem a büntetőjogi felelősségre vonást is.? Az említett szolidaritás és segítségnyújtás a helyi társadalom ellenállásának megnyilvánulása volt. Csakúgy, mint a tömeges templomba járás, vagy éppen a gyerekek hittanra való beíratása. Sokat elárul a község vallásosságáról, hogy 1926/27-ben a helyiek adakozásával és munkájával épült fel az új templom. A falunak saját plébániája nem volt, a szomszédos Litkéről járt át a plébános. Miséinek hatásosságát maga a párttitkár is kénytelen volt elismerni. Az 1951 húsvét vasárnapi mise kapcsán például feljegyezte: olyan sokan mentek el, hogy be sem fértek a templomba. A fő gondot mégis abban látta, hogy , a pap egyetlen misével annyit árt, hogy azt egy évnyi népnevelő munkával sem tudják helyrehozni".? Ez a probléma akkor vált igazán kiélezetté, amikor a megemelt tervek teljesítése miatt a dolgozókat egyre gyakrabban rendelték be vasárnapi munkára. A katolikus bányászokat viszont erre nem © Uo. * MNLNML 26. f. 2. cs. 1948-55. 10. ő. e. Partalapszervezetek titkarainak jelentései a partépitémunka tapasztalatairól. L. L. mihálygergei párttitkár jelentése, 1951. március 24. A szerző interjúja F. J-néval, 2012. március 10. (A szerző tulajdonában) ® MNLNML 26. f. 2. cs. 1948-55. 10. 6. e. Pärtalapszervezetek titkärainak jelentesei a pärtepitömunka tapasztalatairöl. L. L. mihälygergei pärtitkär jelentese, 1951. märcius 22.
