Page 65 [65]
OCR
64 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal get, hogy a bányák általában októbertől egyre több embert vettek fel, akiket aztán a tél végén, a megrendelések csökkenésével fokozatosan elbocsátottak. Habár az ipar- és bányatelepek kolonizált lakói közül is sokan rendelkeztek kisebb-nagyobb földterülettel, értékrendjükben a föld korántsem foglalt el olyan központi helyet, mint a faluról ingázó bányamunkásokéban." A kétlakiak a munkavállalást a bányában csak átmeneti kényszerűségnek tartották, s törekvéseik fókuszában továbbra is a földművelés, az önálló gazdává válás állt." Ebből a mentalitásból fakadóan a kétlaki családok is arra törekedtek, hogy még további földet szerezzenek a meglévőhöz, hiszen ez rangot, megbecsülést is adott a falusi társadalomban. Amikor Mihálygerge határában az 1920-as években vagyonváltság címén felparcellázták a Mocsáry-birtokot, nemcsak a kétlakiak, hanem még a föld nélküli bányamunkások is vásároltak belőle." Mihálygergén éppen emiatt az 1945-ös földreform nem hozott érdemi változást, hiszen már nem volt felosztani való birtok. A háború utáni években a faluban a gazdasägok 21,5%-a az 1 kh alatti, 31,3%-a az 1-5 kh közötti, 18,4% az 5-10 kh közötti, 23,3% a 10-25 kh közötti, 5,5% pedig a 25 kh-on felüli kategóriához tartozott." A községben az agrärtärsadalom szinte teljes spektruma képviseltette magát, a majd 100 holdas gazdától a nincstelen napszámosokig. A helyi gazdálkodók közel egyharmada tartozott a , maga-ura" parasztok közé. Ők voltak azok, akik rendelkeztek elegendő földdel a család megélhetéséhez, míg a kétharmadba tartozók - különösen az öt hold alattiak - kénytelenek voltak bérmunkát is vállalni. A megyei átlagtól a falu birtokstruktúrája annyiban tért el, hogy míg Nógrádban az 5 kh alatti birtokok az összesnek a 6096-át, addig a településen 52%-at tették ki. Szembetűnőbb azonban, hogy míg a megyeben 1,2% volt a 25 kh feletti gazdaságok aránya, addig ez a kategória a faluban meghaladta az 5%-ot. Meg többet ärul el, hogy a szécsényi járás hetven ilyen gazdasága közül tizenegyet Mihálygergén tartottak nyilván. Nem volt tehát még egy olyan falu a járásban, ahol ennyi potenciális kulákjelölt lett volna. A helyi társadalom sajátosságai az 1945. évi választások eredményeiben is visszatükröződtek. Mihálygergén a Független Kisgazda Part (FKGP) 55%-ot, Nagy Péter: , Ahol a vállalatvezetés volt az úr..." A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű szociális és jóléti intézményrendszere Ozdon. Korall 13. (2012) 49. sz. 17-36. un Vö. Szabó Z.: Cifra nyomorúság i. m. 149. 2 Szomszéd A.: Mihálygerge i. m. 48-53. Érdekes, hogy mindez miként őrződött meg a helyiek emlékezetében. Több interjúalanyom is említette, milyen okos ember volt a Mocsáry gróf, hiszen akkor már biztosan tudta, hogy úgyis elveszik a földjeit, s ezért adta el. , Jól tette tehát, hogy eladta, mert így legalább élvezte azt a pénzt, amit a birtokért kapott. A parasztok meg örültek a földnek, s nem sejtették, hogy nemsokára tőlük is elveszi azt a nagypolitika." A szerző csoportos interjúja V. F.-cel, F. J.-sal és V. J.-fel, 2011. június 12. (A szerző tulajdonában) 3 1949. évi népszámlálás. 3. Részletes mezőgazdasági eredmények. Bp. 1950. 428-429.
