OCR
60 s A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal selői." Mindeközben a téeszek saját géppark híján állandó függésben voltak a gépállomásoktól. S azt is meg kell említeni, hogy a mezőgazdasági szakképzés említett felfuttatása ellenére a téeszekben 1952 őszén mindössze 12 egyetemet és 347 akadémiát végzett elnök, 2 főiskolát és 213 technikumot végzett agronómus, 22 technikumot végzett könyvelő dolgozott.? Az összeadódó problémahalmaz súlyáról sokat elárul, hogy a mezőgazdasági termelés mennyisége az ötéves terv időszakában - a kedvező 1951-es esztendő kivételével - nem érte el a háború előtti utolsó békeév (1938) szintjét. A teljesíthetetlen beadási és adóterhek elől úgy tudtak megmenekülni a termelők, hogy ingyen felajánlották földjeiket az államnak. Mindennek hatására rohamosan nőni kezdett a korabeli szóhasználatban , állami tartalékterületnek" nevezett, valójában parlagon hagyott földterület. A létrejövő szocialista nagyüzemek kapacitása nem volt elegendő, hogy ezek művelését magukra vállalják. 1952 végére már 570 000 hektár maradt műveletlenül. Ez kihatott a kenyérgabona, ezen belül különösen a búza vetésterületére is, ami a háború előtti évekhez képest 1696-kal csökkent. A búza termésátlaga időközben emelkedett ugyan 896-kal, mégis az ôssztermés 10%-kal alacsonyabb volt az 1950-es évek első felében, mint a háború előtt. Az állatállomány először 1950-ben haladta meg néhány százalékkal a háború előtti szintet. Az 1950. évi állatlétszámot azonban - az 1951-es visszaesést követően - csak az évtized közepére sikerült újból elérni, illetve meghaladni." A kedvezőtlen időjárású 1952-es évben különösen gyenge termést takarítottak be a gazdák, ez azonban nem befolyásolta a begyűjtési apparátust abban, hogy egy-egy parasztcsaládnak akár a házi szükségleteit (kenyérgabona, takarmány, vetőmag) is lefoglalja. Ez volt a ,padlássöprés" éve. A sztálini agrárpolitika másolása és a mezőgazdaság belső gyarmattá süllyesztése néhány év alatt szétzilálta a hazai agrárvilágot. Hogy mennyire így volt, arról megdöbbentő képet ad az alábbi dokumentum. A leirat tárgya és dátuma egyaránt szimbolikus. Az igazságügy-miniszter első helyettese, Czakó Kálmán 1953. március 5-én Dolgozó parasztok börtönbiüntetésének elhalasztása, illetve félbeszakítása a mezőgazdasági munkák időtartamára címmel az alábbi leiratot küldte az államügyészségi kirendeltségek (járási vádhatóságok) vezetőinek: , A mezőgazdasági munkák zavartalan biztosítása érdekében 1953. március hó 1. napjától 1953. október 31. napjáig terjedő időre halasztás engedélyezhető az olyan jogerősen elítéltek részére, akiknek börtönbüntetése I évet nem haladta meg, s olyan dolgozó parasztok a) akik termelőszövetkezetek, vagy termelőszövetkezeti csoportok tagjai, 94 Fazekas Béla: A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom Magyarországon. Bp. 1976. 79-84. 9 Köszönettel tartozom Honvári Jánosnak az adatokért. MNL OL XIX-K-1-ah. 12. doboz. 1952. szeptemberi jelentés. 95 Magyar mezőgazdaság, 1851-2000. (CD-ROM) Bp. 2000.