Oldal 59 [59]
OCR
58 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal Azáltal, hogy a munkanormák aránytalanul voltak megállapítva, egyes könnyebb munkákért ugyan kevesebb munkaegységet írtak jóvá, de az adott norma könnyű túlteljesítése révén mégis többet lehetett elérni, mint a nehéz testi munkával, ahol nagyobb volt ugyan a munkaegység jóváírás, ellenben nem volt meg a norma többszörös túlteljesítésének a lehetősége. Losonczi Pál téeszelnök, későbbi földművelésügyi miniszter, ekkor még a barcsi Vörös Csillag Tsz elnöke, így nyilatkozott erről: , Én sem mennék szívesen oda dolgozni, ahol fél munkaegységet is csak nehezen lehet egy nap alatt megkeresni. [...] Az ilyen jelenség nem az öntudaton múlott, hanem a helytelenül alkalmazott normákon." Az így kialakuló jövedelmi aránytalanságok miatt a téeszen belül, az egyes munkahelyek között munkaerő-vándorlás jött létre." Mindez sok méltánytalanságot szült a tagság között, s nagymértékben rontotta a munkafegyelmet, végeredményben pedig megnehezítette a munkák kellő időben történő megszervezését is. Nem beszélve arról, hogy a normák teljesítésének és túlteljesítésének hajszolása végül is rossz minőségű, hanyag munkát eredményezett. A minél több munkaegységszerzés irányába hatott az is, hogy a munkavégzés idején csupán a munkaegység tervezett értéke volt ismeretes, a tényleges érték csak a zárszámadáskor realizálódott. Ezért a téesztag úgy vélekedett, hogy jövedelemrészesedésének nagysága főképp munkaegységeinek számától függ. A munkaegység-gyarapítással járó rossz minőségű munka következtében természetesen kevesebb lett a termelési eredmény, s így a kiosztható jövedelem is, és így kisebb lett a munkaegység értéke is. Ezért aztán a következő esztendőben a szövetkezeti tag igyekezett még több munkaegységet teljesíteni, ez pedig még rosszabb munkát vont maga után, minek eredményeként megint kevesebb lett a munkaegység értéke, s a leírt kölcsönhatás évről évre jelentkezett." Ezt a tendenciát próbálták adminisztratív eszközökkel befolyásolni, de nem nagy sikerrel." A fenti jelenségek ismeretében már egyáltalán nem meglepő, hogy az 1950es évek elején miért vált olyan általános problémává a téeszeknél a munkafegyelem. A korabeli hivatalos adatok szerint is a tagságnak legalább 4090-a % . Benke József: A Barcsi Vörös Csillag Tsz húsz éve. Bp. 1968. 73. ®° A növénytermesztésben, illetve állattenyésztésben dolgozó tsz-tagok között kialakult feszültségekhez hasonló probléma adódott abból is, hogy még egy-egy ágazaton belül sem volt egyszerű annak a feltételnek eleget tenni, hogy minden brigád hasonló feltételek között dolgozzon. §7 "A téeszeken belül az anyagi ösztönzés nehézségeivel számos publikációmban foglalkoztam. Az érdekeltségi problémakör legteljesebb feldolgozását az angol nyelvű monográfiám tartalmazza: Zsuzsanna Varga: The Hungarian Agricultural Miracle? Sovietization and Americanization in a Communist Country. Ford. Frank T. Zsigó. Lanham-Boulder-London-New York 2021. 48-55., 107-114., 129-135. K. Nagy Sándor: A mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom történeti útja. Bp. 1989. I. 129-131; Kunszabó Ferenc: Parázson pirítani. Bp. 1970. 249-269.
