Oldal 52 [52]
OCR
A parasztság megpróbáltatásai a sztálini agrárpolitika éveiben e 51 2. ábra A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBE LÉPŐ CSALÁDOK GAZDASÁGNAGYSÁG SZERINTI ÖSSZETÉTELÉNEK ALAKULÁSA 1949-1952 100% 15 15 3,8 4,9 — SSS a HI 10,7 9096 17,9 22,1 80% 28,7 70% 60% 56,3 44,9 39 50% 43,6 4096 3096 20% 31,5 35,7 35,1 10% 22,8 0% 1949 1950 1951 1952 I Nincstelen M 0-7 kat. holddal rendelkezök 7-15 kat. holddal rendelkezők . B 15-25 kat. holddal rendelkezők Forrás: A szocialista mezőgazdasági üzemek i. m. 49. Az eddigiek ismeretében nem meglepő, hogy 1951-52 folyamán többnyire azért léptek be a téeszbe, hogy szabaduljanak a teljesíthetetlenné vált terhektől. Másokat csak az erőszakos termelőszövetkezeti agitáció tudott bekényszeríteni. A falvakat ellepő agitátorokat az alábbi ideológiával vértezték fel: Aki nem lép be a téeszbe, ellenszegül a szocializmus építésének, aki pedig ellenszegül, az magáról állítja ki a bizonyítványt, hogy nem akarja a szocializmust, aki pedig nem akarja a szocializmust, az tulajdonképpen ellensége a szocializmusnak, aki pedig ellenség, az ne is várjon kíméletet. Ez az utolsó félmondat tulajdonképpen teljes szabadságot adott az , agitáció" eszközeinek megválasztásában. A meggyőzést, az ígérgetést hamar felváltotta a durva fenyegetőzés, majd az adminisztratív és sok esetben a fizikai kényszer, erőszak alkalmazása. Különösen intenzív kampány bontakozott ki 1951 elején az MDP II. kongresszus alkalmával. Túrkevén január 21-én vette kezdetét a , nagy agitáció", amelyben ezen a napon mintegy száz, 23-án több mint százötven, 24-én közel háromszáz ,,népneveld” agitalt.°° Túrkeve február 19-én , szocialista vá6 " Az erőszak-alkalmazás teljes eszköztárának részletesen dokumentált bemutatására lásd: Ö. Kovács J.: A paraszti társadalom felszámolása i. m. 66 Urbán László: Az első termelőszövetkezeti városok agrárpolitikai szerepének kialakulása, változásai, gazdasági és környezeti hatásai. Szolnok 2002. 82-98.
