Oldal 50 [50]
OCR
A parasztság megpróbáltatásai a sztálini agrárpolitika éveiben e 49 1950-1951-ben tömegesen ajánlották fel földjeiket az államnak. 1948-hoz viszonyítva a kulákok kezén lévő földtulajdon 7096-kal csökkent, s 1952-re a kulákok több mint egyharmada teljesen földnélkülivé vált. A kulákok szántóterületének aránya legnagyobb mértékben Békés és Szabolcs-Szatmár megyében csökkent." 1. ábra A MEGMŰVELT FÖLDTERÜLET GAZDASÁGTÍPUSOK SZERINT (EZER KH) 1949-1953 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 Paraszti kisgazdaságok 0 Kuláknak minőátett parasztgazdasag Termelőszövetkezetek 1949 , 1950 Állami gazdaságok 1951 1952 1953 u Állami gazdaságok Termelőszövetkezetek m Kuláknak minőátett parasztgazdaság m Paraszti kisgazdaságok Forrás: A szocialista mezőgazdasági üzemek működése, 1956. Statisztikai időszaki közlemények 1957. 7. sz. 5—12. Az elrettentő példa mégsem járt együtt azzal, hogy a parasztság széles tömegei meginduljanak a közös gazdálkodás felé. A hatalom erre úgy reagált, hogy fokozottan prés alá vette a közép- és kisparaszti rétegeket is." Ez a szándék nyilvánult meg az 1951-es beszolgáltatási rendeletben." A beszolgáltatástól mentesülők (csak földadót fizetők) birtokhatárát az addigi 5 holdról 1 holdra csökkentették, de bizonyos termékeket (pl. tej, tojás) még a legkisebb földűeknek is be kellett adniuk. Ezzel egyidejűleg az 5 kh feletti gazdaságok terhelését mintegy háromszorosra emelték, s legsúlyosabban az 5-15 holdasok kötelezettsége nőtt." Ez egyúttal azt is jelentette, hogy egyre kevesebb Kulákgazdaságok 1952. év végén. A KSH jelentése. MG. 1/1953. (1953. március 19.) 5-6. Erdmann Gy.: Begyűjtés, beszolgáltatás i. m. 106—125. 1951. 10. sz. tvr. Az 1951/52. évi állami begyűjtésről. TRHGY 1951. 69-78. Igen kedvezőtlenül hatott az is, hogy minden 5 kh feletti gazdaságot köteleztek széna, burgonya és hagyma beszolgáltatására. Rendkívül súlyos volt a minisztertanácsi rendeletnek az a része, amely tömegesen kulákosított olyan gazdálkodókat, akiknek földterülete 25 hold alatt, jövedelme 350
