Seite 42 [42]
OCR
A parasztság megpróbáltatásai a sztálini agrárpolitika éveiben e 41 gazdasága." Erre a problémára reagált az 4185/1949. Korm. sz. rendelet, ami előírta a földbehozatali kötelezettseget - de a várt hatás elmaradt, inkább tömeges kilépésekre került sor.?! A III. típusú téeszcséknél nem annyira földbevitellel volt a gond, hanem azzal, hogy a tagok nem tartották be az alapszabály lényegi elemeit. Nem alakították ki az állandó közös munkaszervezetet, vagy nem megfelelően alkalmazták a munkaegység-elszámolást. Nagyobb volt a háztáji a megengedettnél, s nem vitték be az igás állatokat a közösbe.? Az első kampány: az intézményesített erőszak évei Az 1949-es év szerény eredményeket hozott a termelőszövetkezeti gazdálkodás terén. Bebizonyosodott, hogy a földhiányban szenvedő rétegek hajlandók voltak ugyan belépni az I-es és II-es típusú szövetkezeti csoportokba, de a hatalom várakozásaival ellentétben a magasabb kollektivizáltsági fokot jelentő, a kolhozra hasonlító típusba már nem léptek át. Ezzel szembesülve Rákosiék változtattak a kollektivizálás addigi módszerein. 1950-ben előre meghatározták, hogy az egyes megyékben hány új termelőszövetkezeti csoportot kell létrehozni az év folyamán. Az előkészítés részeként Rákosiék azt demonstrálták, hogy a szövetkezetesítés iránti igény tömegméretűvé vált a magyar paraszti társadalomban, így a pártvezetés csak teret enged ennek az alulról jövő igénynek. Ezt a célt szolgálta a termelőszövetkezeti csoportok és gépállomások első országos tanácskozása, amelyet 1950. január 24-25-én rendeztek meg Budapesten. Rákosi Mátyás is felszólalt a rendezvényen, a parasztságnak szánt üzenete így szólt: ,ez a tanácskozás azt mutatja: a termelőcsoportok tagjai meggyőződtek róla, hogy helyes volt az út, amelyre pártunk vezette őket, mint ahogy helyes volt az az út, amelyre előttünk felszabadítónk a nagy Szovjetunió parasztsága rálépett".? Az esemény nagy sajtónyilvánosságot 29 Uo. a Ezek a paraszti reakciók jól nyomon követhetők a rendőri napi jelentések dekódolása révén. MNL OL M-KS 276. f. 93. cs. 64.-66. ő. e. A BM IV/1.b. Kiértékelő Csoport összefoglalói a szövetkezeti mozgalommal kapcsolatos rendőri jelentésekről, 1949. január-december. 2 Szőlő- és gyümölcstermő vidékeken a kint hagyott szőlő és gyümölcstermő területet egyszerűen letagadták, vagy azokat szántónak, illetve konyhakertnek minősítve jelentették be. A háztáji területét csoportértekezleti határozatokkal a rendelettől eltérően nagyobb mértékben állapították meg. Az igás állatokat visszatartották egyéni gazdaságaikban, azokkal fuvaroztak, vagy eladták a belépés előtt. Ha mégis bevitték, akkor nagyon magas árat kértek érte, s vagy elérték ezt, vagy ha nem, akkor megegyezés hiányában a téesz vezetése szemet hunyt afelett, hogy a belépés előtt másutt adják el készpénz fejében. Uo. 3 Szabad Nép 1950. január 26. , Pártunk jó utat mutatott, amikor a dolgozó parasztságnak a szövetkezeti termelést ajánlotta". Rákosi elvtárs beszéde a termelőcsoportok és gépállomások küldötteinek országos tanácskozásán.
