Page 41 [41]
OCR
40 « A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal jelentőségét, a gépesítést, úgy a szövetkezés megsegítése, mint a kulákság kiszorítása terén." A kolhozrendszer népszerűsítése terén sokat vártak a Szovjetunióba látogató első magyar parasztküldöttségtől. A nyolcvan főt számláló delegáció 1949. május 27. és július 3. között tartózkodott a Szovjetunióban." Már a kint tartózkodásuk idején riportok sora jelent meg a Szabad Föld és a Szabad Nép hasábjain." A Magyar Rádióra is nagy szerep hárult." Az agitációs munka java a hazaérkezés után kezdődött. A parasztküldöttség tagjainak részvételével országszerte nagygyűléseket tartottak, kb. 350-400 helyen. A szovjet mezőgazdaság eredményeit bemutató, több mint száz képből álló képsorozatot is körbevitték az országban." Az intenzív agitáció ellenére sem nőtt a téeszcsék vonzereje, ráadásul a már megalakult gazdaságokban is sok problémát észleltek a mezőgazdasági irányítás helyi szervei." A tőlük beérkező jelentések alapján az FM Termelőszövetkezeti Főosztály 1949 végén a következőkre hívta fel a figyelmet: , Termelőszövetkezeti csoportjaink fejlődésében a főveszély: a kapitalista veszély. [...] A kapitalista veszély abban nyilvánul meg, hogy a tagok boldogulásukat - munkájuk szerint - nem a termelőszövetkezet keretein belül keresik, hanem egyéni gazdaságuk termőerejének növelése érdekében igyekeznek kijátszani a rendelkezéseket." Azok a parasztok tehát, akik I. vagy II. típusú téeszcsébe léptek be, arra törekedtek, hogy megtartsák az egyéni kisgazdaságukat is. Ez magyarázta, hogy igyekeztek minden bevételt kiosztani, s elzárkóztak a beruházási tartalék és üzemi alap létesítésétől. A korabeli kimutatások szerint 1949 közepén minden harmadik téeszcsétagnak volt egyéni 5 MNL OL M-KS 276. f. 85. cs. 12. 6. e. Az MDP Mezôgazdasägi és Szôvetkezetpolitikai Bizottsága 1949. február 7-i ülésének jegyzőkönyve. A Mezőgazdasági Kiállítás és Tenyészállatvásár alapelvei. “ — A küldöttséget Erdei Mihály, a DÉFOSZ alelnöke és Keresztes Mihály, földművelésügyi államtitkár vezette. A csoport egyik fele a Voronyezs, Sztálingrád és Micsurinszk térségét, a második pedig a Rosztov körüli mezőgazdasági üzemeket kereste fel. Szabad Nép 1949. július 24. 1-2. Mit láttunk a Szovjetunióban? A Szovjetunióban járt magyar parasztküldöttség levele a magyar dolgozó parasztsághoz. 5 A Szabad Nép 1949. június 2-ától, a Szabad Föld pedig június 5-étől közölte a riportokat. 6 A rádió propagandaszerepéről bővebben läsd: Applebaum, A.: Vasfüggöny i. m. 212-228.; Simändi Irén: Politika, társadalom, gazdaság a Magyar Rádióban, 1949-1952. Bp. 2015. 7 MNL OL M-KS 276. f. 93. cs. 165. 6. e. A DEFOSZ Központ jelentése a TSZCS népszerűsítéséről. 8 1949-ben még csak éppen elkezdték létrehozni a járási pártbizottságokon működő mezőgazdasági osztályokat, így a megyei szerveknek kellett közvetlenül foglalkozni a téeszek szervezésével. 1950ben viszont már a járási pártbizottságokra és a járási mezőgazdasági osztályokra is lehetett számítani. Az viszont továbbra is gondot jelentett, hogy a helyi közigazgatás átszervezése, a tanácsrendszerre való áttérés éppen 1950-ben fejeződött be. Gyarmati György: A Rákosi-korszak. Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarorszagon, 1945-1956. Bp. 2011. 160-165. 9 MNL OL XIX-K-1-c FM TUK iratok 24. d. Jegyzökönyv az FM Kollégium 1950. január 7-i üléséről. A termelőszövetkezeti csoportok helyzete 1949 végén.
