Oldal 39 [39]
OCR
38 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal mezőgazdaságával. Ismerje meg és tanulja meg, hogy a kolhoz ugyanúgy magasabb mezőgazdasági termelési formát és kultúrát jelent, mint ahogy a szocializált, államosított ipar magasabb termelési forma, mint a kapitalista kizsákmányolásé." Az MDP a kollektivizálási stratégiáját kezdetben azokra a rétegekre (mezőgazdasági bérmunkások, cselédek) alapozta, akik nem jutottak földhöz 1945-ben. Az ő földéhségükre építve próbálta a szövetkezeti termelés felé terelni a szegényparasztságot.! A mezőgazdasági ingatlanok haszonbérletéről szóló 1948. augusztus 29-én megjelent kormányrendelet 25 kh-ban maximálta a földbérlet felső határát. Ha a bérlő saját tulajdona és bérleménye a 40 kh-at együttesen meghaladta, az e feletti bérleteket szintén ki lehetett sajátítani." Ez az intézkedés, ahogy az előző fejezetben volt róla szó, elindította a gazdagparasztság tulajdontól való megfosztását, ugyanakkor az így felszabaduló földterületek révén a szövetkezeti gazdálkodás népszerűsítését is szolgálta. Meghatározták ugyanis, hogy az igénylők között azok élveztek előnyt, akik vállalták a földterület közös művelését, vagy földbérlő-szövetkezet, vagy a földműves-szövetkezet földbérlőcsoportja keretében." A közös termelést folytató csoportok kedvezményekben részesültek például mind a gépállomási szolgáltatások igénybevételénél, mind a termelési szerződések megkötésekor." Mindezen intézkedések együttes hatásaként az 1948 őszén igénybe vett 245 ezer kh terület 6090-a osztatlan közös bérletbe, 4090-a pedig egyéni használatba került. Az összes földterülethez képest a legtöbb területet Szolnok, Csongrád, valamint Békés és Hajdú megyékben sajátították ki. A föld közös bérlésére, illetve művelésére a legnagyobb mértékben Szolnok, Hajdú, Bihar, Békés, Csongrád és Szabolcs megyékben vállalkoztak. A dunántúli megyékben inkább az egyéni kishaszonbérlet dominált." Ezek a regionális sajátosságok jól tükrözik, hol koncentrálódott a gazdag parasztság, s egyúttal azt is, hol volt még magas a föld nélküliek aránya. 3 Uo. + Enneka szegényparaszti rétegnek a korabeli tapasztalatai jelennek Vincze Mihaly visszaemlékezésében, aki egy tizenegy gyermekes falusi gulyás családjában született 1925-ben. A memoárból részleteket közöl az alábbi publikáció. Szulovszky János: , Ezekről az esetekről nem nagyon szeretünk beszélni." Egy nagyhegyesi memoáríró parasztember visszaemlékezései az ötvenes évekre. In: Horváth Gergely Krisztián (Szerk.): Vakvágány. A , szocializmus alapjainak lerakása?" vidéken a hosszú ôtvenes években. 2. Bp. 2019. 453-500. 5 Läsd: 9000/1948. Korm. r. a mezôgazdasägi ingatlanok haszonbérletérél. Magyar Közlöny 1948. augusztus 29. 1923-1925. $ Uo. 7 Honvari Janos: A gépallomasok térténete, 1947-1964. A gépallomasok és a magyar mezögazdasäg gépesitésének torténete 1947-1964. Gyér 2003. 375-401. § MNL OL M-KS 276. f. 93. cs. 64. ö. e. Megyei jelentesek a földberlö-szövetkezetekröl és földberlö csoportokról.
