Oldal 32 [32]
OCR
Célkeresztben a falusi osztályellenség, a kulák « 31 többféle előterjesztett altenatíva közül a legszigorúbbat, azaz a 25 hold vagy 350 aranykorona kritériumot fogadta el az alábbi kitétellel: , Semmi esetre sem lehet kivételt tenni olyanokkal, akiknek a földművelés mellett egyéb foglalkozásuk van." Ettől kezdve az első Nagy Imre kormány 1953. július 4-i megalakulásáig ez volt az érvényben lévő kulákhatár Magyarországon. Az így rögzített kritériumok tükröződtek a következő években a kulákok zaklatására leginkább alkalmas beszolgáltatási és adórendszerben is. A mezőgazdasági termények kötelező beszolgáltatásáról évente megjelenő rendeletekben 25 kh volt az a birtokhatár, amely fölött progresszíven emelkedtek a terhek. Az adózás terén a mezőgazdaság-fejlesztési járulékról kiadott 1949. évi rendelet hozott fordulatot." Ezt az adófajtát a köznyelvben hamarosan „kuläkadökent” emlegették. Nem véletlenül. Ez lett az alapja az ún. »kuldklistanak”.*° Erdemes tehát részletesen megvizsgálni, kikre vonatkozott ez új adókötelezettség. „(1) Az olyan mezö- &s erdőgazdasági ingatlan (továbbiakban: birtok) után, amelynek területe a 25 kataszteri holdat vagy kataszteri tisztajövedelme a 350 koronát eléri vagy meghaladja, mezőgazdaságfejlesztési járulékot (a következőkben: járulékot) kell fizetni. (2) A 15 kataszteri hold vagy ennél kisebb területű birtok után járulékot még akkor sem kell fizetni, ha annak kataszteri tisztajövedelme a 350 koronát megis haladja. Ugyancsak nem kell járulékot fizetni a birtok után, akkor sem, ha a birtok területe a 25 kataszteri holdat meg is haladja, azonban kataszteri tisztajövedelme 150 koronánál nem több. (8) Az olyan birtok után, amelynek területe a 15 kataszteri holdat, kataszteri tisztajövedelme pedig a 150 koronát eléri vagy meghaladja, járulékot kell fizetni, ha a gazdálkodónak mező- és erdőgazdasági ingatlanból származó jövedelmén kívül általános jövedelemadó alá eső más jövedelemforrásból is van jövedelme, és ez az évi 5000 forintot meghaladja. [...) 3 MNL OL M-KS 276. f. 54. cs. 45. őe. Jegyzőkönyv az MDP Titkárság 1949. május 25-i üléséről. Javaslat a Titkárság számára a kulák-középparaszt határ kérdéséről, 1949. május 24. Ea.: Gerő Ernő. » Már az 1948/49-es rendelet kimondta, hogy egy 25 kh-as gazdaságnak háromszor, egy 50 kh területűnek négyszer annyi terményt kellett beszolgáltatni a szántóként nyilvántartott területe minden egyes holdja után, mint egy 5 holdas gazdaságnak. Erről bővebben lásd: Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgältatäs Magyarorszägon 1945-1956. Bekescsaba 1993. 93-98. 5 1948-ban, a bevezetésekor 15 kh volt ennek a különadónak a határa. Az 1949. mäjusi orszäggyülesi választások előtt megváltoztatták a határt, s összhangba hozták a Titkárság által meghatározott kulákkritériumokkal. Hantó Zsuzsa: Kulákok. Megkülönböztetés, megtörés, megsemmisítés. Rubicon 21. (2010) 9. sz. 4457.; Kávási Klára: Kuláklista. Bp. 1991. Nagy József: À kuläkkérdés és megoldäsa az 1948-1953-as években. Múltunk 44. (1999) 3. SZ. 41-97.
