OCR
30 s A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal Balassa" felvetette, hogy a szürke ruhát azért látná helyesebbnek, mert ha a vidéki rendőrőrsök megszokják, hogy ez a munka az ÁVH feladata, akkor ők »atengedik a terepet«, és ezen a téren passzívakká válnak. Ha pedig úgy látják, hogy ezt a munkát a rendőrség végzi el, úgy az akcióban példát látnának. Kádár elvtárs erre válaszolva kijelentette, hogy az aggály jogos, de ennek orvossága az, hogy az ügy megbeszélésébe mindenkor vonják bele a helyi rendőrség vezetőjét, az akcióban pedig mindenkor vegyen részt a helyi őrs minden tagja. [..] Ezután Kádár elvtárs beszélt arról, hogy fel kell állítani — Péter elvtárs javaslata szerint — a második ilyen csoportot is. Kijelentette, hogy ehhez 20-30 jó embert a központi kiképző zászlóaljtól át kell helyezni az ÁVH-ra. Megjegyezte, hogy ennek a központi karhatalmi szervnek jelentősége olyan arányban csökken, amilyen arányban fejlődik az ÁVH karhatalma. Megjegyezte, hogy ezeknek a csoportoknak egy-egy politikailag képzett vezetőre és egy-egy helyettesre van szükségük."" (Kiemelés az eredetiben) A BM Kollégium 1949. március 16-i ülésén már egyértelműen a kulákkorlátozással összefüggő gyakorlati feladatok kerültek napirendre. Kádár a konkrét helyi tapasztalatokat is értékelte, s ezek között Hajdú megyére, mint negatív példára utalt. , Hajdú megyei rendőri szerveink a megyei bizottság ösztökélésére járásonként megkezdték az összefüggő kulákellenes akciók megindítást. Ezt úgy intézték, hogy mindazokat a módszereket, amelyeket az instrukciók folyamán kaptak, okkal, ok nélkül kezdték alkalmazni. Ez annyit jelent, hogy nem értették meg azt, hogy ezeket az eszközöket akkor kell kezdeni alkalmazni, amikor okot találunk rá, vagyis amikor valami felüti a fejét. A Hajdú megyeihez hasonló esetekkel mozgósítjuk az egész kulákságot, és lehetetlenné tesszük, hogy magunk szabjuk meg: az ellenség mely rétegével lépünk harcba. Nem szabad olyan erőt kihívni, amelyet mindennapi eszközökkel nem tudunk elintézni." Az államvédelmi szervek által követendő stratégia lényege tehát így foglalható össze: , ezeket az eszközöket akkor kell kezdeni alkalmazni, amikor okot találunk rá, vagyis amikor valami felüti a fejet”.” A kulák meghatározása körüli kaotikus helyzetnek úgy vetett véget a pártvezetés, hogy 1949 tavaszán bizottságokat küldött ki Bihar, Hajdú, Borsod, Győr, Zala és Pest vármegye tizenhat községébe. Az volt a feladatuk, hogy az adó- és egyéb nyilvántartások alapján egyenként megvizsgálják a falu legmódosabb , elemeit", majd a helyi MDP és DÉFOSZ titkár segítségével közülik kiválasszák , a tényleges kulákokat", s ezáltal elősegítsék az , optimális" kulákhatár megállapítását. Az MDP Titkárság az 1949. május 25-i ülésén a 70 . Dr. Balassa Gyula ekkor országos rendőrfőkapitány volt. na ABTL 2.1. XI/8 V-150346 BM Kollégiumi ülések anyagai. 1949. március 7. 2 ÁBTL 2.1. XI/8 V-150346 BM Kollégiumi ülések anyagai. 1949. március 16.