Oldal 28 [28]
OCR
Célkeresztben a falusi osztályellenség, a kulák e 27 »Partunk parasztpolitikajaban mindenkor a lenini meghatározások voltak érvényesek, de ebben a kérdésben egy kicsit el vagyunk maradva. Parttagsagunk nincsen tisztaban a lenini parasztpolitikaval, és a falun elmaradtunk a szocializmus megteremtésével. Ez ma pártunk központi kérdése. A szocializmus építése az iparban és a kereskedelemben biztató stádiumban van, falun viszont még csak az előfeltételek megteremtésénél vagyunk. Falun a szocializmusnak még csak előhírnökeivel találkozunk (pl. traktorallomas).!° Amint pártunk már régebben megállapította, a szocializmust nem lehet csak a városban építeni, hanem azt meg kell kezdeni falun. Ennek technikai, politikai és egyéb feltételei vannak, és az kell, hogy a párt gerince tisztában legyen feladattal. A leninizmus parasztpolitikája lényege hármas: a szegényparasztra tamaszkodva a kulák ellen szüntelen harcot folytatva a középparaszttal szövetséget kell teremteni. Ezeket a feladatokat külön nem lehet megoldani, és egyiket sem lehet elhanyagolni. Azért, hogy a párt munkáját megkönnyítse, Rákosi elvtárs megismertette a szegényparaszt, a középparaszt és a kulák meghatározását. Szegényparaszt az, akinek egyáltalán nincs földje, vagy csak annyi van, hogy abból nem tud megélni, és kénytelen külön bérmunkát vállalni (földmunkás, néhány holdas gazda). Ez a párt támasza a falun. A kulák meghatározása is egyszerű, a kulák: a kizsákmányoló. Mi azt szoktuk mondani, hogy általában a 25 holdon felüli gazda kulák. Ez a meghatározás nem pontos, mert az a kulák, aki rendszeresen bérmunkát vesz igénybe, tehát kizsákmányol. Természetesen a kizsákmányolás uzsorakölcsönök vagy termelőeszközök kölcsönzésének formájában is megnyilvánulhat. A középparaszt meghatározása viszonylag a legnehezebb. A középparaszt olyan föld tulajdonosa, amelyik földjét maga és családja munkájával meg tudja művelni, és ebből megél. Ez fennáll még akkor is, ha alkalmilag bérmunkást foglalkoztat. Eszerint lehet egy négyholdas kertész középaraszt, és lehet ez 27 holdas gazda is középparaszt, ha földje rossz és művelése külterjes. [...] A lenini parasztpolitika a forradalom különböző szakaszain változásokon ment át. Az első szakasz az, amikor a munkásosztály az egész parasztsággal szövetségben áll. Ez addig van, amíg meg nem dönti a kizsákmányoló rendszert. Ezért volt az, hogy mi a 200 holdon felüli parasztbirtokokat érintetlenül hagytuk. Ezután kezdődik egy olyan szakasz, amikor a munkásosztály már harcol a kulák ellen. De a szocializmus építésének idején a munkásosztály a szegényparasztságra támaszkodva a le csak annyiban változott, hogy ekkortól Péter Gábor is részt vett az üléseken. Uo. 134.; Gyarmati György: Kádár János és a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága. In: Trezor 1. A Történeti Hivatal Evkönyve. Bp. 1999. 115-146. 5 A gepällomäst emlegették traktorállomásként is ekkoriban, mivel az eredeti szovjet megnevezés: gép- és traktorállomás volt.
