Oldal 24 [24]
OCR
CÉLKERESZTBEN A FALUSI OSZTÁLYELLENSÉG, A KULÁK .48-ban vagy 50-ben Rákosi tartott egy nagy beszédet, amikor azt mondta, hogy a nagyparasztok fölfalják a kisparasztokat. És ezeket a nagyparasztokat kulákoknak nevezték el. A szó ismeretlen volt, de később megszoktuk. Na, most a kulák az egy üldözött, egy nem kívánatos, egy utálatos és egy szemét ember volt, bár magyarok voltunk, ugye, arra mindent rá lehetett kiabálni, azt lehetett üldözni, abba bele lehetett rúgni." Habár a dátumban bizonytalan volt az interjúalany, de a beszéd lényege olyannyira beleivódott az emlékezetébe, hogy több mint negyven év távlatából is visszaköszöntek a Rákosi Mátyás által használt kifejezések. Nézzük meg, mit is tartalmazott az 1948. augusztus 20-án Kecskeméten elhangzott nevezetes beszéd! , Két út áll a magyar dolgozó parasztság előtt. Az egyik út a régi, a megszokott, a túlzásba vitt egyéni gazdálkodás, ahol mindenki csak magával törődik, ahol az az elv uralkodik, hogy aki bírja, marja. Ennek az elvnek elkerülhetetlen, törvényszerű következménye az, hogy a nagy halak megeszik a kis halakat, a nagy kulák gazdák tovább erősödnek, tovább gazdagodnak, és tönkreteszik a gyengébb, dolgozó parasztságot. [...] A demokrácia nemcsak a dolgozó parasztság szövetkezését támogatja, de gondoskodik róla, hogy a kulák nagygazdák fája ne nőjön az égig, hogy korlátok közé szorítsák a kulák terjeszkedést. "? Ez a Rákosi-beszéd nem véletlenül rögzült a parasztság emlékezetében úgy, mint az erőszakos kolhozosítás és kuláküldözés nyitánya. A háttérben az húzódott meg, hogy a felgyorsuló szovjetizálás folyamata az ipar után elérte az agrárszektort is. 1948 június végén a Jugoszláv Kommunista Pártot bíráló Kominform-határozat jeladás volt az MDP számára is. A párt agrárszakértőjének számító moszkovita politikus, Nagy Imre azon a véleményen volt, hogy a mezőgazdaság három szektora (egyéni/kapitalista, szövetkezeti, állami) tartósan egymás mellett fog létezni, és a népi demokrácia , sem gazdasági, sem politikai meggondolásból nem mondhat le a kapitalista szektor döntő tagozatának, a kisárutermelő parasztbirtokoknak gazdasági fejlesztéséről és ezen az alapon a középparasztsággal való szövetség szilárdításáról".? Az új helyzetben a Nagy Imre-féle hosszabb, fokozatos átmenet koncepciónak már nem volt realitása, ő maga önkritikára kényszerült, s az új agrár: — Interjú Modla Ferenccel. Részlet Sághy Gyula: Kulák Golgota című dokumentumfilmjéből. > — A dolgozó parasztság a szövetkezés útját választja. Rákosi Mátyás elvtárs hatalmas beszéde a kecskeméti új kenyér-ünnepen az ország gazdasági és politikai helyzetéről. Szabad Föld 4. (1948) 35. sz. 1. 3 Rainer M. Janos: Nagy Imre. 1896-1953. Politikai életrajz. I. Bp. 1996. 383.
