Seite 21 [21]
OCR
20 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal zépparaszt tömegek hajtják végre. Most a teljes kollektivizálás körzeteiben a kuláktalanítás már nem egyszerű közigazgatási intézkedés. Most ezekben a körzetekben a kuláktalanítás a kolhozok alakításának és fejlesztésének alkotórésze. Ezért nevetséges és komolytalan most a kuláktalanításról annyit beszélni. Akinek a fejét veszik, nem siratják a haját."? (Kiemelés az eredetiben) E réteg megítélését erősen befolyásolta, hogy elsősorban a vagyonukat akarták megszerezni, hiszen ez képezte az alapját az újonnan szerveződő termelőszövetkezeteknek. A mezőgazdasági modernizáció sztálini modelljében fontos szerep jutott a gép- és traktorállomásoknak, hiszen tőlük várta a hatalom, hogy mint a , munkásosztály előretolt bástyái" vidéken elősegítsék a nagyüzemek létrejöttét. A kelet-közép-európai térségben 1948-tól kezdve nagy lendületet vett a gépállomások rendszerének kiépítése. A sztálini üzemszervezetnek két fő típusa volt. Legfejlettebbnek a szovhozokat, azaz az állami tulajdonban álló gazdaságokat tartották. Emiatt kezdettől nagy szerephez jutottak azok az állami gazdaságok, amelyek már 1945 előtt is léteztek a kelet-közép-európai térségben. Ezek olyan mintagazdaságok voltak, amelyek speciális tenyésztési, nemesítési feladatokkal foglalkoztak. Jellemző volt az is, hogy a második világháború utáni földreformok során - az elkobzott, de fel nem osztott földek felhasználásával - állami gazdaságokat hoztak létre azzal a céllal, hogy elősegítsék a termelés fejlesztését a minőségi vetőmagtermelés és a fajtanemesítés révén." A sztálini rendszerben a mezőgazdasági üzemszervezet legtömegesebb típusa a kolhoz lett." Ez a nagyüzem olyan embereknek a közössége, akik egy adott település nacionalizált földjének a közös használói, termelési eszközeiket és állataikat bevitték a közösbe, s a közösen végzett munkájukért a kolhoztól természetben és pénzben fizetséget kapnak. A tagoknak biztosított a kolhoz egy kisméretű parcellát, a háztáji gazdaságot, ahol a növénytermesztés mellett néhány állatot is nevelhettek, s az ehhez szükséges eszközöket is megtarthatták. 2 J. V. Sztálin: A leninizmus kérdései. 5. kiad. Bp. 1951. 385. 3 Lengyelországban és Csehszlovákiában az állami gazdaságok földterületi részesedése elérte a 11%ot, míg Romániában például csak 596 volt. 4 A kolhoz eredetileg egy gyűjtőfogalom volt. A paraszti üzemekből szervezett közös gazdaságok különböző típusaira vonatkozott. Azáltal, hogy a sztálini kollektivizálás végére ezek egyike, az artel vált dominánssá, szinonimává vált a két szó, s idővel a kolhoz terjedt el mind a Szovjetunióban, mind Kelet-Közép-Európában. Robert William Davies: The Soviet collective farm, 1929-1930. London 1980. 1-14., 56-67.; Karl-Eugen Wddekin: The Soviet Kolkhoz: Vehicle of Cooperative Farming or of Control and Transfer of Resources. In: Peter Dorner (Ed.): Cooperative and Commune. Madison WI, 1977. 95-116.
