Oldal 18 [18]
OCR
Történeti bevezető e 17 Egy olyan nemzetközi helyzetben, ami 1947-48-ra kialakult a szovjetamerikai konfrontáció erősödése nyomán, a Szovjetunió számára kockázati tényezőként jelent meg a befolyási övezetéhez tartozó s egyben biztonsági zónaként szolgáló országok önálló, nemzeti sajátosságokat szem előtt tartó politikája." Fontos volt tehát megmutatni, hogy mire számíthat az az ország, amely nem veti alá magát teljesen a szovjet akaratnak. A Kominform 1948. június 19-23. között Bukarestben megtartott ülésén Jugoszláviát kemény bírálatban részesítették, a következő évben szovjet nyomásra kizárták a szervezetből.? Ráadásul ezt követően Moszkva kezdeményezésére koncepciós perek sora indult a térség országaiban, hogy eltávolítsák azokat a kommunista vezetőket, akik a nemzeti sajátosságok figyelembevételével akarták átvenni a szovjet modellt. Habár a Jugoszláviát elítélő Kominform-határozat nem tartalmazott semmilyen direkt utalást a kollektivizálás megindítására, mégis 1948 második felében a kelet-közép-európai kommunista pártok hozzáláttak az előkészítéshez. 1949 tavaszán Romániában, Csehszlovákiában, Albániában, majd Magyarországon is elindították a kollektivizálási kampányt. A lengyel pártvezetés egy fokozatos átszervezésben gondolkodott.? Az egyedüli kivétel az NDK volt, ahol a pártvezetés Németország bizonytalan jövője miatt azt a tanácsot kapta Sztálintól, hogy varjon a kollektivizalassal.”° Anne Applebaum: Vasfüggöny. Kelet-Európa megtörése (1944-1956). Bp. 2014. 320—342. Leonyid Gibianszkij: Az 1948-as szovjet-jugoszláv konfliktus és a Kominform. Múltunk 39. (1994) 4. SZ. 111-144.; Mitrovits Miklós: A népi demokráciától a proletárdiktatúráig: A csehszlovák-lengyelmagyar eset összehasonlító vizsgálata. In: Uő (Szerk.): Sztálin árnyékában. A szovjet modell exportja Kelet-Közép-Európába, 1944-1948. Bp. 2018. 9-31.; Tatjana Vladimirovna Volokityina: A „nemzeti utak" elutasítása és a jugoszláv ügy. Múltunk 42. (1997) 3. SZ. 154-171. 3 Fejtő Ferenc: A népi demokráciák története. II. Bp.-Párizs 1991. 191-220.; Hódos György: Kirakatperek. Sztálinista tisztogatások Kelet-Európában, 1948-1954. Bp. 1990.; Mark Kramer: Sztälin, a szovjet politika es akommunista blokk letrehozäsa Kelet-Euröpäban (1941-1949). In: Mitrovits M. (Szerk.): Sztálin árnyékában i. m. 33-73. 4 Nigel Swain: Eastern European Collectivisation Campaigns Compared, 1945-1962. In: Iordachi, C.Bauerkämper, A. (Eds.): The Collectivization of Agriculture i. m. 501-539. * Jarosz, D.: The Collectivization of Agriculture in Poland i. m. 121-136.; Mitrovits Miklös: A lengyel kollektivizálási kísérlet sikertelensége: okok és következmények. In: Horváth Sándor-Ö. Kovács József (Szerk.): Állami erőszak és kollektivizálás akommunista diktatúrában. Bp. 2015. 335—347. Elke Scherstjanoi: SED-Agrarpolitik unter sowjetischer Kontrolle, 1949-53. München 2007.; Jens Schöne: Ideology and Asymmetrical Entanglements: Collectivization in the German Democratic Republic. In: Iordachi, C.-Bauerkämper, A. (Eds.): The Collectivization of Agriculture i. m. 149-181.
