Oldal 12 [12]
OCR
TÖRTÉNETI BEVEZETŐ Földreformok a II. világháború után Amikor 1944-45 fordulóján a Szovjetunió mint győztes hatalom megjelent a kelet-közép-európai térségben, szembesült azzal, hogy a kommunista pártok még a városi munkásság körében is csekély támogatással bírtak, s még inkább igaz volt ez a falusi lakosságra, melynek túlnyomó többségét a parasztság alkotta ekkoriban. Éppen a paraszti támogatottság megszerzése miatt volt érdekelt a szovjet vezetés is a földreftormok gyors végrehajtásában. A földosztás tulajdonképpen ellentétes volt a kommunista ideológiával, hiszen az a magántulajdon felszámolását hirdette. Ebből adódóan a szakirodalomban időről időre jelentkeznek olyan nézetek, melyek szerint az 1945 utáni földreformokat a Szovjetunió szándékosan úgy befolyásolta, hogy az életképtelen birtokok száma növekedjen, s ezáltal megkönnyítse a majdani kollektivizálást. A szovjet beavatkozás ténye vitathatatlan, ámde eddig még nem sikerült bizonyítani, hogy létezett volna egy ilyen előzetesen kidolgozott, átfogó terv. Radikális földosztásra azokban az országokban került sor, ahol az I. világháborút követő földreformok után is jelentős kiterjedésű nagybirtok maradt fenn. Ebbe a csoportba tartozott Magyarország, Németország keleti fele, valamint Lengyelország. Arányaiban a legnagyobb méretű földreformra Magyarországon került sor, hiszen itt a két világháború közti időszakban a termőterület közel fele a nagy- és középbirtokosok kezén összpontosult.? Az 1945. március 17-én elfogadott földreformrendelet az ország mezőgazdaságilag hasznosítható területének közel 3590-át érintette." Az igénybe vett Bartha Ákos: A két világháború közti csehszlovák, jugoszláv és roman földbirtokrendezés. Valóság 55. (2012) 10. sz. 96-111.; Paul Brassley: Land reform and reallocation in interwar Europe. In: Rosa Congost-Rui Santos (Eds.): Contexts of Property in Europe. The Social Embeddedness of Property Rights in Land in Historical Perspective. Turnhut 2010. 145-164.; Réka Marchut: Land reforms in the little entente states after the first world war and their anti-Hungarian aspects. In: Zsuzsanna Varga-Anssi Halmesvirta (Eds.): Agriculture and Rural Life in Finland and Hungary. Loimaa 2018. 97-112.; Dietmar Miiller: Bodeneigentum und Institutionenwandel in Ostmittel- und Südosteuropa 1918-1945-1989. Zeitschrift für Ostmitteleuropa-Forschung 61. (2012) H. 3. 332-355. ® — Gyáni Gábor: Társadalmi struktúrák és szociálpolitikai kihívások a két háború között. In: Uő: Történészdiskurzusok. Bp. 2002. 221-228. 3 Enagyhatast dontést szovjet nyomasra nem törvény, hanem kormányrendelet (600/1945. M. E. sz. rendelet) formájában fogadták el. Lásd: Szűcs László (Szerk.): Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) minisztertanácsi jegyzőkönyvei. 1944. december 23 - 1945. november 15. A. kötet. Bp. 1997. 282-287. A földreform politikai hátteréről lásd még: Izsák Lajos: A koalíciós és ellenzéki pártok agrárpolitikai célkitűzései, 1944-1947. In: Buza János et al. (Szerk.): Agrär
