Page 35 [35]
OCR
A LÓTUSZ LELKE 33 erősen támaszkodnak a vallásra, a filozófiára, a természettudományokra. A spiritizmushoz erős szálakkal kötődő teozófia 1875-ben New Yorkban, az orosz származású Helena Petrovna Blavatsky? (1831—1891) és az amerikai Henry Steel Olcott? (1832-1907) vezetésével megalapitott Teozéfiai Tarsulattal sziiletik meg. A Társulat viszonylag hamar, már 1879-ben átteszi székhelyét az indiai Madras külvárosába (ma Chennai), köszönhetően a buddhista és hindu tanoknak mindinkább a teozófiai gondolkodásba való beemelésével. Fontos kiemelni, hogy a 19. század utolsó évtizedéig a buddhizmus, a buddhista tanítások kizárólag szöveges fordítások és interpretációk révén érték el Európát és Észak-Amerikát, buddhista misszió térítési szándékkal nem érkezett nyugatra Ázsiából (Naumann, 2023). A teozófia mint vallásos mozgalom tanait egyrészt az alapítók, Helena Blavatsky (Isis Unveiled, 1877; The Secret Doctrine, 1888; The Key to Theosophy, 1889) és Henry Steel Olcott (Buddhist Catechism, 1881) írásaira alapozták, amely a hindu és buddhista tanítások, gyakorlatok nyugati ezoterikus értelmezése, különös tekintettel a karma és a kozmikus ciklusok törvényeire. A teozófia a buddhizmussal szemben a reinkarnációt a szellemi fejlődés eszközeként értelmezte (Bogdan, 2016). A karma és az újjászületés mellett az evolúció és az emberi létezés alaptörvényei állnak a tanítások középpontjában. Az emberi lény négy halandó részre és három halhatatlan összetevője adja ki a (kozmikus) hetes felosztást. A halandó, alacsonyabb szintü az emberi test (Rupa); a vitalitäs (Prana Jiva); az asztráltest (Linga Sarira) és az allati lélek (Karma Rupa). A felsöbb, „romolhatatlan” härmas az emberi lélek (Manas); szellemi lélek (Buddhi) és a szellem (Atma) (Campbell, 1980). A Teozófiai Társaság New York-i megalakulása után megszaporodtak filialéi világszerte. A spiritizmushoz, a rózsakeresztességhez, a szabadkőművességhez és a kereszténységhez való bonyolult kapcsolódások belső viszályokhoz és konfliktusokhoz vezettek jóval az alapító Blavatsky (1891) és Olcott (1907) halála után is. Tőlük a brit aktivista, politikus és író, Annie Besant" (1847—1933) vette át a nemzetközi elnöki tisztséget. Rudolf Steiner (1861-1925) filozófiai tanulmányai befejezése után Weimarban dolgozott a Goethe és Schiller Archívumban. Ezt követően Berlinben ő töltötte be a német teozófus päholy (Theosophische Societät Germania) titkárának szerepét 1902 és 1912 között. 1912-ben a vezetőséggel szembeni nézetkülönbségei miatt elszakadt a Társaságtól, egy évvel később, 1913-ban megalapította az általa antropozöfiänak, azaz „emberi tudomänynak” elnevezett üj „szellemtudomänyt”, amelyet 1914-töl a sväjci Dornachba (Goetheanum) telepitett Antropozófiai Társaság ® Helena Petrovna Blavatsky (1831-1891) orosz irönd, teozöfus, a Teozöfiai Tärsulat f6 alapitöja. Henry Steel Olcott (1832—1907) jogász, újságíró, Blavatsky mellett társalapítója és első elnöke az 1875 szeptemberében létrejött Teozófiai Társulatnak. 19 Annie Besant (1847-1933) brit aktivista, politikus és író.
