Page 35 [35]
A LÓTUSZ LELKE 33
erősen támaszkodnak a vallásra, a filozófiára, a természettudományokra. A spi¬
ritizmushoz erős szálakkal kötődő teozófia 1875-ben New Yorkban, az orosz
származású Helena Petrovna Blavatsky? (1831—1891) és az amerikai Henry Steel
Olcott? (1832-1907) vezetésével megalapitott Teozéfiai Tarsulattal sziiletik meg.
A Társulat viszonylag hamar, már 1879-ben átteszi székhelyét az indiai Madras
külvárosába (ma Chennai), köszönhetően a buddhista és hindu tanoknak mind¬
inkább a teozófiai gondolkodásba való beemelésével. Fontos kiemelni, hogy a 19.
század utolsó évtizedéig a buddhizmus, a buddhista tanítások kizárólag szöveges
fordítások és interpretációk révén érték el Európát és Észak-Amerikát, buddhista
misszió térítési szándékkal nem érkezett nyugatra Ázsiából (Naumann, 2023).
A teozófia mint vallásos mozgalom tanait egyrészt az alapítók, Helena Blavat¬
sky (Isis Unveiled, 1877; The Secret Doctrine, 1888; The Key to Theosophy, 1889) és
Henry Steel Olcott (Buddhist Catechism, 1881) írásaira alapozták, amely a hindu
és buddhista tanítások, gyakorlatok nyugati ezoterikus értelmezése, különös tekin¬
tettel a karma és a kozmikus ciklusok törvényeire. A teozófia a buddhizmussal
szemben a reinkarnációt a szellemi fejlődés eszközeként értelmezte (Bogdan, 2016).
A karma és az újjászületés mellett az evolúció és az emberi létezés alaptörvényei
állnak a tanítások középpontjában. Az emberi lény négy halandó részre és három
halhatatlan összetevője adja ki a (kozmikus) hetes felosztást. A halandó, alacsonyabb
szintü az emberi test (Rupa); a vitalitäs (Prana Jiva); az asztráltest (Linga Sarira) és
az allati lélek (Karma Rupa). A felsöbb, „romolhatatlan” härmas az emberi lélek
(Manas); szellemi lélek (Buddhi) és a szellem (Atma) (Campbell, 1980).
A Teozófiai Társaság New York-i megalakulása után megszaporodtak filialéi
világszerte. A spiritizmushoz, a rózsakeresztességhez, a szabadkőművességhez
és a kereszténységhez való bonyolult kapcsolódások belső viszályokhoz és konflik¬
tusokhoz vezettek jóval az alapító Blavatsky (1891) és Olcott (1907) halála után
is. Tőlük a brit aktivista, politikus és író, Annie Besant" (1847—1933) vette át
a nemzetközi elnöki tisztséget.
Rudolf Steiner (1861-1925) filozófiai tanulmányai befejezése után Weimarban
dolgozott a Goethe és Schiller Archívumban. Ezt követően Berlinben ő töltötte
be a német teozófus päholy (Theosophische Societät Germania) titkárának szerepét
1902 és 1912 között. 1912-ben a vezetőséggel szembeni nézetkülönbségei miatt
elszakadt a Társaságtól, egy évvel később, 1913-ban megalapította az általa antro¬
pozöfiänak, azaz „emberi tudomänynak” elnevezett üj „szellemtudomänyt”, ame¬
lyet 1914-töl a sväjci Dornachba (Goetheanum) telepitett Antropozófiai Társaság
® Helena Petrovna Blavatsky (1831-1891) orosz irönd, teozöfus, a Teozöfiai Tärsulat f6
alapitöja.
Henry Steel Olcott (1832—1907) jogász, újságíró, Blavatsky mellett társalapítója és első
elnöke az 1875 szeptemberében létrejött Teozófiai Társulatnak.
19 Annie Besant (1847-1933) brit aktivista, politikus és író.