Page 25 [25]
A „GNÖZISBAN A MEGVÄLTÄS”? 23
középpontjába kerül. Az egyes szám első személyű narrátor idővel át is adja neki
a szót — hiszen Merlin részben (s mint a regény végére kiderül: egész/b/en is)
, megöleti magát" a cél érdekében, s valóban küldi a szintén egyes szám első sze¬
mélyű tudósításokat, melyek betétszövegként funkcionálnak majd —, ám előtte
fontosnak tartja leszögezni:
„tävol állok azoktól a misztikus és gnosztikus és spiritisztikus elemektől, szektáktól és
vtudományosx kutatóktól, akik ebben a furcsa ügyben szerepet játszottak. [...] Bevallom,
mindig ellenszenves volt nekem ez a társaság, a nyugalmazott ezredesek, volt ällamhivatal¬
nokok és idős magánzónők mindig egyformán kialakuló gyülekezete, elsötétített szobákban
ünnepelt émelítő szertartásaikkal" (Karinthy, 2011, p. 19).
Miután megismerjük Merlin előtörténetét — megtudjuk, hogyan kereste meg a New
History című népszerű, , félheti magazin" szerkesztőségét, s ajánlotta ott fel szol¬
gälatait —, a riporter , útra kel , s innentől kezdve az ő tolmácsolásában követhetjük
nyomon az eseményeket. A túlvilági utazás sajátos parafrázisa lesz Dante Isteni
színjátékának is,! csak ezúttal nem Vergilius, hanem — szimbolikusan — épp a fel¬
világosodás egyik jeles gondolkodója (enciklopédikus törekvéseivel" Karinthy
példaképe), Denis Diderot fogja kalauzolni a főszereplőt különböző, evilágon túli
helyszíneken, valamint az egyetemes történelem korszakainak megfelelő, holtak
által lakott birodalmakban; a történelmi múltban tett kirándulás motívuma pedig
majd madáchi áthallásokat is konnotál. Mindeközben találkozunk a világtörténe¬
lem nagyjaival (például Caesarral, Marco Polóval, Napóleonnal), illetve egykor élt
jeles gondolkodókkal, művészekkel (többek között Szókratésszel, Sade márkival,
Freud professzorral). Merlin megpróbálja megváltoztatni a történelem menetét is,
amikor például Julius Caesart le akarja beszélni arról, hogy március idusán a sze¬
nátusba menjen, ahol majd Brutusszal s a többi összeesküvővel találkozik, s merény¬
letet követnek el ellene. De Karinthy sok esetben természettudományos tájéko¬
zottsägät is megcsillogtatja, s hol Diderot, hol Oldtime szäjäba adva fejt ki a téridő
kontinuummal kapcsolatos elmeleteket, valamint eljätszik a gondolattal, hogy mi
lenne, ha az időnek olyan kiterjedése lenne, mint a térnek és fordítva.
A regényben több helyütt is előkerül a spiritizmus fogalma. Amikor például
Oldtime átlépi az élet és a halál közötti kaput, s elsőként tapasztalja meg a testi
, Talán egyszerűbb volna egy közismert kollégámnak, bizonyos Mr. Alighieri Danténak módszerét
és formanyelvét használnom. Ő ugyanis utólag írta meg tudósítását, s így nem kellett erőltetnie
magát, otthon volt megint, az Önök nyelvén beszélt, folyékonyan, legfeljebb kicsit izgatott volt
még, ami csak basznált, ütemessé tördelte szét a szót, s az egyforma betűkkel végződő szavak
nagy segítségére voltak, hogy ráeszméljen ezeknek a szavaknak a valóságban (mondjuk: itt)
tapasztalt tartalmi összefüggésére. Így persze könnyű volna nekem is. Mentségemre szolgáljon,
hogy én innen beszélek" (Karinthy, 2011, p. 72).