Seite 23 [23]
CSALÁDOS HALLGATÓK A FELSŐOKTATÁSBAN
me
SZTÂRAY KÉZDY ÉVA — DRJENOVSZKY ZSOFIA —
HIRES-LÁSZLÓ KORNÉLIA — SÁNTHA ÁGNES
Az egyetemi tanulmányok és egy diploma megszerzése a legtöbb esetben csalá¬
di vállalkozásként is értelmezhető, ugyanis az egész családtól nemcsak anyagi
erőforrásokat igényel, hanem áldozatot, időt, megértést, türelmet és támogatást.
Különösen igaz ez azokra az egyetemi hallgatókra, akik egyetemi tanulmányaik
alatt már saját családdal rendelkeznek, főleg, ha gyermekük is van. Ugyanis
a felsőoktatási tanulmányok folytatása egy családos hallgató számára extra ki¬
hívásokkal, nehézségekkel jár. Egyrészt egy gyermekes hallgatónak nem csupán
saját szükségleteit kell fedeznie egyetemi tanulmányai alatt, hanem felelősséggel
tartozik családja anyagi biztonságáért is, ami fokozott gazdasági terhet és pénz¬
ügyi kihívást jelent számukra. Másrészt idejüket és energiájukat meg kell oszta¬
niuk tanulmányaik sikeres folytatása és a gyermekneveléssel, illetve a családi
kötelezettségeikkel járó feladatok teljesítése között.
A családalapítás és az egyetemi tanulmányok összeegyeztetési nehézségei
következtében az egyetemi hallgatóknak csak egy töredéke kezdi meg felsőfokú
tanulmányait gyermekvállalás mellett, illetve vállal gyermeket a tanulmányok
során. Általánosan megfigyelhető trend az elmúlt harminc évben, hogy a felnőt¬
té válás fontos mérföldköveinek, így az első házasságkötésnek és az első gyermek
vállalásának időpontja drasztikusan kitolódott, amelynek egyik magyarázó té¬
nyezője a felsőoktatás expanziója. A szülőképes kor biológiai korlátai miatt
a kitolódott gyermekvállalás is azt eredményezi, hogy a ténylegesen megszülető
gyermekek száma végül nem éri el az előre eltervezett, kívánt gyermekszámot.
Így Magyarországon és a teljes Kárpát-medencében, az európai országok demo¬
gráfiai trendjeivel párhuzamosan a teljes születési arányszám nem elegendő
a társadalom természetes reprodukciójához.! A felsőoktatási intézményekben
megvalósuló család-, illetve gyermekbarát intézkedések és körülmények hozzá¬
járulhatnak tehát a demográfiai válság kezeléséhez, vagy akár enyhítéséhez is.
Jelen tanulmányban a kutatást megalapozó szakirodalmi kiindulást mutatjuk be.
1 Ori Péter — Szabó Laura: A népesség száma és szerkezete, in Monostori Judit — Őri Péter (szerk.): De¬
mográfiai portré 2024, Budapest, KSH NKI, 2024, 185—205. Tóth Pál Péter: Népességfejlődés — népes¬
ségfogyás I-III., Budapest, GlobeEdit, 2024.
+ 21°