Oldal 16 [16]
OCR
SÁNTHA ÁGNES mi időszakot végigtanulta, és a tanulást nem halasztotta a vizsgaidőszakra. „Amikor csak idöm engedte, a jegyzeteimet bújtam. Az én módszerem az volt, hogy mindig képben kellett lennem nagyjából azzal, hogy milyen információkat kaptam addig a pontig. Mindig visszaolvastam a régebbi anyagot, próbáltam nem elfelejteni. Ha összegyűjtöttem volna és vizsga előtt szerettem volna mindent egyszerre elsajátítani, az nem ment volna, hiszen minden időm ki volt számítva." A szorgalmi időszakhoz képest a vizsgaidőszak nehezebbnek bizonyult, elsősorban lelki okból: a megfelelési vágyból adódóan, amelyet Virág azokkal szembeni kötelességének érzett, akik támogatták döntésében, és a mindennapjai megszervezését lehetővé tették számára. Tanárai és családja megelőlegezett bizalmára szeretett volna rászolgálni. , Mindig megvolt bennem az, hogy nem szeretnék kudarcba fulladni, meg szeretnék felelni azoknak a személyeknek, akik bíztak bennem, elnézőek voltak és támogattak. Minden vizsgaidőszak előtt ez volt bennem. Kislányom november végén született és kéthetes volt, amikor az első vizsgám kezdődött. A kórházból hazaérve már a jegyzeteim böngészése napjai részévé váltak. Az a vizsgaidőszak nagyon kimerítő volt." Ugyanakkor a vizsgákat tekintve nem volt könnyebb helyzetben, mint társai, a vizsgarend és a számonkérés formája a többiekével megegyező volt. Az egészségtudományi szak tantervének jelentős részét teszik ki a szakmai gyakorlatok, melyeket a hallgatók külső partnerintézményeknél végeznek. Ezek a partnerintézmények nagyrészt állandóak, azonban a hallgatók is megnevezhetnek olyan intézményt — orvosi rendelőt, kórházat, önkormányzatot —, amelyben szívesen végeznének szakmai gyakorlatot, és amennyiben erre fogadókészség mutatkozik, az egyetem támogatja ezen szervezetek bevonását a hallgatók képzésébe. Gyakorlati megfontolásból ezek az intézmények sokszor a hallgatók származási településén működnek, ami egyrészt megkönnyíti a gyakorlat elvégzését, másrészt a hallgatók későbbi munkaerőpiaci beilleszkedését is támogatja, adott esetben munkalehetőséget kínálva számukra. Ez utóbbi lehetőséggel élt Virág is, amikor a szülőfalujában működő önkormányzatot választotta szakmai gyakorlata helyszínéül, a saját közegében, olyan személyek körében, akiket otthonról ismert. Ez az egyébként elfogadott és bejáratott módszer enyhítette az ingázással járó terheket, időmegtakarítással járt és növelte komfortérzetét. Virág számára az egyetemi szolgáltatások közül a leghasznosabbnak a könyvtár bizonyult, ahol a tanórák között és a szünetekben hasznosan tudta eltölteni az időt, tanulmányaiban haladva. Ebben is céltudatossága, a prioritások sorrendjének meghatározása nyilvánult meg, amelyet a kettős teher kényszerített ki, és amelyben nem engedhette meg magának a holt idő haszontalan elfecsérelését még akkor sem, ha ez a hallgatói közösségi életbe való beilleszkedése szempontjából kedvezett volna. + 14°
